Országgyűlési irományok, 1985. II. kötet • 28-58. sz.

1985-31 • Törvényjavaslat a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról

-176­13 tószerélvezőkre és a kábító hatású anyagot fogyasztókra, ezért az intézkedés elnevezéséből elhagyja az alkoholistákra utalást. Ezzel összhangban a Btk 70. §-ának /l/ bekezdésében mó­dosul az intézkedések felsorolása. A 9. §-hoz A Btk 72. §-ának /l/ bekezdése szerint a próbára bocsátás feltétele, hogy az elkövető által megvalósított bűncselekményt a törvény ne fenyegesse két évi szabadságvesztésnél sú­lyosabb büntetéssel. így próbára bocsátás a szándékos vétségek és a kisebb súlyú, gondatlan­ságból elkövetett cselekmények miatt alkalmazható. A próbára bocsátás feltételénél a bűncselekmény büntetési tétele felső határának a meghatározása ahhoz a megfontoláshoz kapcsolódik, hogy bűntett, vagyis két évi szabadság­vesztésnél súlyosabb büntetéssel fenyegetett szándékos cselekmény miatt ne legyen helye próbára bocsátásnak. Ez az elv azonban nem érvényesül töretlenül, mert fiatalkorú elkövető bármely bűncselekmény miatt próbára bocsátható /Btk 116. § /l/ bek./. A gyakorlati tapasz­talat azt mutatja, hogy a két évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetéssel fenyegetett bűn­cselekmények között is vannak olyanok, amelyeknél a társadalom védelmét megfelelően szolgálná az elkövető próbára bocsátása. A Javaslat ezért a Btk 72. §-ának /l/ bekezdését úgy módosítja, hogy három évi szabad­ságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény miatt van helye próbára bocsá­tásnak. A három évet meghaladó szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmények absztrakt súlya olyan jelentős, hogy ezek miatt — felnőttkorú elkövető esetében — a próbára bocsátás lehetőségét ki kell zárni. A 10. §-hoz 1. A bűnözés és az alkoholizmus összefüggése a kriminológia alapvető felismerései közé tartozik. Az alkohol fogyasztás bizonyos ponton túl alkoholizmussá, betegséggé válik. Ha ez bűncselekmény elkövetésében is megnyilvánul, a társadalom védelme az elkövető gyógyítá­sát igényli. Ezért a Btk büntetőjogi intézkedésként szabályozza az alkoholisták kényszergyó­gyítása büntetés mellett /Btk 75. §/ vagy büntetés helyett /Btk 76. §/ rendelhető el. A kény­szergyógyítás büntetés melletti formája csak hat hónapot meghaladó tartamú végrehajtandó szabadságvesztés mellett alkalmazható. 2. A kábítószerrel összefüggő bűncselekmények miatt elítéltek alacsony száma azt mu­tatja, hogy a kábítószerfüggőség hazánk bűnözési helyzetére ma még nem gyakorol olyan hatást, mint az alkoholfogyasztás, tehát nem teszi szükségessé, hogy a büntetőjog haladékta­lanul sajátos eszközöket alkalmazzon a kábítószerfüggőség visszaszorítására. A kábítószer­fogyasztás kedvezőtlen tendenciájára tekintettel mégis szükséges, hogy a Btk módosítása kiterjedjen a kábítószerfüggőségben szenvedőkkel szembeni intézkedésre. A Javaslat ennek az igénynek azzal tesz eleget, hogy a kábítószerélvezők és a kábító hatású anyagot fogyasztók kényszergyógyítását beiktatja a büntetőjogi intézkedések közé. Az intézkedésnek a kábító hatású anyagot fogyasztókra való kiterjesztése azért indokolt, mert a kábítószernek nem minősülő kábító hatású anyagok /egyes gyógyszerek, szerves oldó anyagok/ kóros élvezete a kábítószerhez hasonló pszichikai függőséget hozhat létre, és a gyó­gyításáról való gondoskodás éppúgy szükséges, mint a kábítószerfüggőség esetében. 3. A kényszergyógyítás két formája közül a Javaslat a Btk 75. §-ában szabályozott, büntetés mellett elrendelhető intézkedést teszi lehetővé kábítószerélvező és kábító hatású anyagot fogyasztó elkövetőnél. Az intézkedés feltétele egyrészt, hogy a bűncselekmény az elkövető kábítószerélvező vagy kábító hatású anyagot fogyasztó életmódjával legyen össze­függésben, másrészt, hogy a bíróság hat hónapot meghaladó, végrehajtandó szabadságvesztést

Next

/
Thumbnails
Contents