Országgyűlési irományok, 1985. II. kötet • 28-58. sz.

1985-31 • Törvényjavaslat a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról

14 szabjon ki. Ezek a feltételek azonosak az alkoholista kényszergyógyításának elrendelésével. Ennek megfelelően az intézkedés elnevezése és így a § címe is kényszergyógyításra változik. 4. A kényszergyógyítás az erre kijelölt büntetésvégrehajtási intézetben történik. Jelenleg azonban a büntetésvégrehajtásnál a kábítószerélvezők és a kábító hatású anyagot fogyasztók kényszergyógyításának mind a tárgyi, mind a személyi feltételei hiányoznak. Ezért indokolt, hogy a 10. § ne a Javaslat többi rendelkezésével egy időben lépjen hatályba, hanem arról külön jogszabály rendelkezzék. Ezt a 40. § fi/ bekezdése mondja ki. A 11. §-hoz A Btk 81. §-ának /2/ bekezdése szerint a szigorított őrizet nem hajtható végre, ha a szabadságvesztés végrehajthatósága elévült vagy a szabadságvesztés végrehajtásának befejezésétől öt év már eltelt. Ha az elítélt a szigorított őrizetből megszökik, ezt a határidőt a szökés napjától kell számítani. A jogalkalmazási gyakorlatban nem alakult ki egységes álláspont abban, hogy ha az elítéltnek a szigorított őrizetből való ideiglenes elbocsátása megszüntetésére kerül sor, a szigorított őrizet végrehajthatóságát megszüntető határidőt hogyan kell számítani. A Javaslat ezt a Btk 81. §-a /2/ bekezdésének azzal a kiegészítésével oldja meg, hogy a szigorított őrizet nem hajtható végre, ha az elítélt ideiglenes elbocsátásától öt év eltelt. A 12. §-hoz 1. A Btk megalkotásának fontos törekvése volt, hogy a törvény reális büntetési tételeket határozzon meg, amelyek az adott bűncselekmény enyhe és súlyos eseteinek az értékelését egyaránt lehetővét teszik. Az egyes bűncselekmények igen enyhe súlyú eseteiben azonban a Btk 87. §-ának /l/ bekezdése kivételesen lehetővé teszi a büntetési tétel alsó határánál enyhébb büntetés kiszabását. A büntetés enyhítésének kereteit a Btk 87. §-ának /2/ bekezdése a szabadságvesztés büntetési tételeinek alsó határához igazodva állapítja meg. 2. A szigorított javító-nevelő munkát bevezető 1984. évi 19. számú törvényerejű rendelet nem módosította a Btk 87. §-át, így a büntetés enyhítésével kiszabható büntetések között a szigorított javító-nevelő munka nem szerepel. A hatályos jog szerint erre nincs is szükség, mert szigorított javító-nevelő munka kizárólag közveszélyes munkakerülés miatt szabható ki, amelynek büntetési tétele vagylagos büntetéseket tartalmaz. A Javaslatnak a szigorított javító-nevelő munka alkalmazását kiterjesztő rendelkezései azonban a szigorított javító-nevelő munkát vagylagos büntetésként olyan bűncselekmények alapesetének büntetési tételeibe is beiktatják, amelyeknek súlyosabban minősített eseteiben a büntetési tétel olyan szabadságvesztés, amely helyett — a Btk 87. §-a /2/ bekezdésének d/, illetőleg e/ pontja alapján —javító-nevelő munka vagy pénzbüntetés is kiszabható. A Javaslat megteremti a lehetőségét annak, hogy ezekben az esetekben a bíróság szabadságvesztés helyett szigorított javító-nevelő munkát is kiszabhasson. Ennek megfelelően módosítja a Btk 87. §-a /2/ bekezdésének d/ és e/ pontját. 3. A szigorított javító-nevelő munka alkalmazása azok miatt a bűncselekmények miatt célszerű, amelyeket gyakran motivál az elkövető élősdi, munkakerülő életmódja. Ezért szigorított javító-nevelő munka kiszabása a büntetés enyhítésének keretében is csak azoknál a bűncselekményeknél indokolt, amelyeknek enyhébb büntetési tételében — a bűncselekmény alapesetében — a szigorított javító-nevelő munka szerepel. Ellentmondás lenne ugyanis, ha a büntetés enyhítésével olyan bűncselekmény miatt szabnának ki szigorított javító-nevelő munkát, amely miatt ennek a büntetésnek egyébként nincs helye. A Javaslat ezért a Btk