Országgyűlési irományok, 1985. II. kötet • 28-58. sz.

1985-31 • Törvényjavaslat a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról

-IS17­12 /Bv. tvr/ szabályozza. Az utóbbi jogszabály mondja ki azt is, hogy a közérdekű munka végre­hajtása során a napi munkaidő nyolc óra. A javító-nevelő munka legrövidebb és leghosszabb tartamát illetően nem indokolt a büntetés két formája között különbséget tenni. Ezért a Javaslat a Btk 49. §-ának /4/ bekez­dését nem módosítja, ez tehát a közérdekű munkára is irányadó. A 6. §-hoz 1. A Btk 50. §-ának /l/ bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha az elítélt kivonja magát a büntetés végrehajtása alól vagy a munkafegyelmet súlyosan megsérti, a javító-nevelő munkát, illetőleg ennek hátralevő részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni. A Javaslat ettől érdemben nem tér el, de a megváltozott szövegezéssel egyértelműen kifejezésre juttatja, hogy a javító-nevelő munka végrehajtása az elítélt vonakodása esetén nem kényszeríthető ki karhatalommal. Annak kimondása, hogy a szankció a munkakötele­zettségnek önként nem teljesítéséhez fűződik, megfelel annak a nemzetközi kötelezettség­nek, amelyet az 1976. évi 8. számú törvényerejű rendelettel kihirdetett Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 8. cikkének 3. pontja ró az Egyezségokmányhoz csat­lakozott államokra. 2. A Btk 50. §-ának /2/ bekezdése szerint átváltoztatás esetén két napi javító-nevelő munkának egy napi szabadságvesztés felel meg. Ebben a tekintetben azonban indokolt kü­lönbséget tenni a javító-nevelő munka két végrehajtási formája között. Az ítéletben kijelölt munkahelyen végzendő javító-nevelő munka esetében a jelenlegi számítási módot kell fenntartani; ez azzal van összhangban, hogy egyrészt a javító-nevelő munka a szabadságvesztésnél enyhébb büntetés, másrészt átváltoztatás esetén a javító-nevelő munka még végre nem hajtott tartamát teljes egészében számításba kell venni, pl. hat hónapi végre nem hajtott javító-nevelő munka helyébe három hónapi szabadságvesztés lép. Közérdekű munka esetében a helyébe lépő szabadságvesztés megállapítása azoknak a napoknak az alapulvételével történik, amelyeken az elítélt közérdekű munkát lett volna kö­teles végezni. /Ezt a Bv. tvr-t módosító törvényerejű rendelet szabályozza./ Ebből az követ­kezik, hogy a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés megállapításánál egy napi közérdekű munkának egy napi szabadságvesztés felel meg. A 7. §-hoz A Btk 63. §-ának /l/ bekezdése szerint a vagyonelkobzás az elkövető egész vagyonára vagy meghatározott vagyontárgyaira rendelhető el. A gyakorlatban ez a szabályozás merevnek bizonyult, a vagyonelkobzás gyakoribb al­kalmazását gátolja. A Javaslat ezt annak kimondásával oldja fel, hogy a vagyonelkobzás pénzösszegben kifejezve is elrendelhető. Ez azt jelenti, hogy ha a terhelt vagyona olyan va­gyontárgy, amelynek elkobzása indokolatlanul súlyos hátrányt jelentene, pl. olyan lakóház, amelyben a családjával együtt lakik, ennek elkobzása helyett a vagyonelkobzást pénzösszeg­ben is meg lehet határozni. A 8. §-hoz Az intézkedések a bűncselekmény büntetőjogi következményeinek egyik csoportját alkotják, ezeket a Btk 70. §-ának /l/ bekezdése sorolja fel. A felsorolás 4. pontja az alkoho­listák kényszergyógyítása. A Javaslat 10. §-a a Btk 75. §-ában szabályozott kényszergyógyítást kiterjeszti a kábí-

Next

/
Thumbnails
Contents