Országgyűlési irományok, 1985. II. kötet • 28-58. sz.

1985-31 • Törvényjavaslat a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról

-17.T10 meghatározott pénzösszegben kifejezve rendelje el /7. §/, valamint a szabálysértési értékre elkövetett cselekmények egybefoglalásának a megszüntetése; ez a Btké, valamint a szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény /Sztv/ módosítását teszi szükségessé /40. § /2/ bek./. 4. A Btk gyakorlati alkalmazásának tapasztalatai teszik szükségessé a következő módosításokat: Annak kimondása, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtása alatt elkövetett bűncselekmény miatt a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának elhalasztásáról az ítélkező bíróság rendelkezik /3. §/, a szigorított javító-nevelő munka helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtási fokozatának differenciált szabályozása/4. §/, a próbára bocsátás alkalmazásának kiterjesztése /9. §/, a szigorított őrizet végrehajthatósága időpontjának a szabályozása /ll. §/, a többszörös visszaeső mentesítési szabályaiban levő hiányosság kiküszöbölése /14. §/, a fokozott büntetőjogi védelem kiterjesztése a jogi képviselőre és a tűzoltóra /18. §/, a közveszély okozás, a közokirat-hamisítás, a kábítószerrel visszaélés és az üzérkedés törvényi tényállásának pontosabb megfogalmazása /25., 26., 28. és 30. §/. 5. Más jogszabályok módosítása folytán vált szükségessé a természetkárosítás törvényi tényállásának a módosítása /27. §/, és a tartás elmulasztását megvalósító magatartások felülvizsgálata /40. § /2/ bek./. RÉSZLETES INDOKOLÁS Az 1. §-hoz A Btk 38. §-ának /3/ bekezdése általános rendelkezéssel teszi lehetővé egyes mellékbüntetések önállóan, főbüntetés kiszabása nélkül való alkalmazását. Az alkalmazás szempontjait a 88. § határozza meg. A Javaslat 13. §-a a Btk-t a büntetés kiszabásának mellőzéséről szóló 87/A. §-sal egészíti ki; módot adva arra, hogy a bíróság a büntetés kiszabásának mellőzése esetén is alkalmazzon közügyektől eltiltást és vagyonelkobzást. Ezzel összhangban a Btk 38. §-ának /3/ bekezdését is ki kell egészíteni azzal, hogy a/2/ bekezdés 1. és 6. pontjában felsorolt mellékbüntetések önállóan, más büntetés kiszabása nélkül alkalmazhatók. A 2. §-hoz A Btk a szabadságvesztést egységes büntetési nemként szabályozza, amelynek végrehajtása a három büntetésvégrehajtási fokozat — fegyház, börtön, fogház — egyikében történik. A büntetésvégrehajtási fokozatot a bíróság az ítéletben határozza meg. A tényleges helyzetet közérthetőbben fejezi ki, ha a bíróság az ítéletben nem szabadságvesztést, hanem fegyházat, börtönt vagy fogházat szab ki. A Javaslat ennek megfelelően módosítja a Btk 45. §-ának /!/ bekezdését. A 3. §-hoz A Btk 47. §-a /4/ bekezdésének második mondata rendelkezik arról, hogy ha az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt a büntetés végrehajtása alatt újabb bűncselekményt követ el, és emiatt szabadságvesztésre ítélik, az utóbb kiszabott szabadságvesztés nem hajtható végre, azonban a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja legfeljebb öt évvel