Országgyűlési irományok, 1985. II. kötet • 28-58. sz.

1985-31 • Törvényjavaslat a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról

Indokolás a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényt módosító törvényj avaslathoz ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS 1. Az 1978-ban megalkotott Büntető Törvénykönyv /Btk/ fontos része volt annak a tervszerű, átfogó jogalkotási folyamatnak, amely az 1970-es évek elején indult meg a büntetőjogszabályok korszerűsítésére. A Btk az addigi jogfejlődést összegezte és továbbfejlesztette. A hatálybalépése óta eltelt időszak tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a szabályozási elvei helyesek voltak, a törvény a gyakorlatban bevált. A Btk megalkotásakor előre nem látható társadalmi jelenségek, így a bűnözés kedvezőtlen alakulása, valamint az életviszonyok, a gazdasági viszonyok változása most mégis szükségessé teszik a törvény módosítását. Ezt tartalmazza a Btk-t módosító törvény javaslata. A Javaslat kidolgozásánál az volt az alapvető célkitűzés, hogy a büntetőjog szabályai a jelenleginél hatékonyabban szolgálják a bűnözés visszaszorítására irányuló küzdelmet. Ennek érdekében a Javaslat figyelembe veszi azokat a követelményeket, amelyeket az új társadalmi és gazdasági jelenségek támasztanak. Emellett a büntetőjogi szabályozás egyszerűsítésére is törekszik, és kiküszöböli a Btk néhány olyan fogyatékosságát, amelyet a törvény gyakorlati alkalmazásának a tapasztalatai tártak fel. A Btk megalkotása óta hatályba lépett más jogszabályok is szükségessé teszik az azokhoz kapcsolódó büntetőjogi szabályozás módosítását. 2. Azok közül a változások közül, amelyeket a társadalmi és a gazdasági élet új jelenségei tesznek szükségessé, a legfontosabbak a javító-nevelő munka új végrehajtási formájának, a közérdekű munkának a bevezetése /5. §/, erre is tekintettel a javító-nevelő munka beiktatása néhány bűncselekmény büntetési tételébe /37. § 111—12/ bek./,a kábítószerélvezők kényszergyógyításának lehetővé tétele /10. §/, a közélet tisztasága elleni bűncselekmények miatt a büntetőjogi felelősség fokozása /19—23. §/, a tartozás fedezetének elvonásával elkövetett bűncselekmény törvényi tényállásának a megalkotása /34. §/, a szigorított javító-nevelő munka alkalmazása lehetőségének a kiterjesztése /30., 31., 33. §, 37. § /3/—/4/bek./, annak lehetővé tétele, hogy feltételes szabadságra bocsássák azt az elítéltet, akit mellékbüntetésül kiutasításra ítéltek /40. § /2/ bek./, valamint az egyes bűncselekmények bűntetti és vétségi alakját elhatároló értékhatárok emelése. Az utóbbi a Btk hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1979. évi 5. számú törvényerejű rendelet /Btké/ módosítását kívánja meg /38. § /2/ bek./. 3. A büntetőjogi szabályozást egyszerűsíti a szabadságvesztés kiszabásáról szóló ítéleti rendelkezés közérthetőbbé tétele /2. §/, az a lehetőség, hogy a vagyonelkobzást a bíróság