Országgyűlési irományok, 1985. II. kötet • 28-58. sz.

1985-28 • Törvényjavaslat a földről

-23Ő31 lakó- és gazdasági épületet azonban a használathoz szükséges — legfeljebb hatezer négyzetméter nagyságú - földdel a nagyüzemi táblából ki kell hagyni. A javaslat kimondja, hogy meg kell téríteni az értékkülönbözetet annak, aki a földrendezés során kisebb értékű csereföldet kapott, az olyan ingatlanért pedig, amelyért csereföldet nem adtak, ellenérték jár. Ugyancsak meg kell fizetni a földön levő építmény, más beruházás stb. értékét is. Megállapodás hiányában az értékkülönbözet, illetőleg az ellenérték összegét a földhivatal állapítja meg. Garanciális jelentősége van annak, hogy az a fél, aki a földhivatal által megállapított összeget sérelmesnek tartja, a bírósághoz fordulhat (59—62. §). 3. A nagyüzemi mezőgazdasági művelésre nem alkalmas — legalább öt hektár nagyságú — külterületi föld a javaslat értelmében zártkertté minősíthető. Erről a földhivatal határoz. A zártkertté minősítéshez — ha a kérelmet nem a helyi tanács végrehajtó bizottsága terjesztette elő — a helyi tanács végrehajtó bizottságának egyetértése szükséges. A javaslat rendezi az önkéntes földcsere és a földrendezés végrehajtása, továbbá az új zártkert kijelölése és rendezése költségeinek viselését (63—64. §). ötödik rész A FÖLDEK HASZNOSÍTÁSA ÉS VÉDELME XII. Fejezet FÖLDHASZNOSÍTÁS A 65-68. §-hoz 1. A mezőgazdasági termelésnek hazánk gazdasági életében betöltött szerepe megköveteli a termőföldek művelési águknak megfelelő hasznosítását, a földek termékenységének fenntartását, illetve növelését. A javaslat ezt a termőföldet használók általános érvényű kötelezettségeként fogalmazza meg. Mezőgazdasági művelést kell folytatni — a rendeltetésének megfelelő felhasználásig — azon a földön is, amelynek a mezőgazdasági termelésből más célra való kivonását engedélyezték, továbbá az építmény elhelyezésére szolgáló és a különleges rendeltetésű földön, ha ez nem akadályozza, illetőleg korlátozza a föld rendeltetésének megfelelő területfelhasználást. Fontos gazdasági érdek az is, hogy a más célú használat megszüntetése után a földet alkalmassá tegyék az újrahasznosításra és gondoskodjanak annak hasznosításáról. A javaslat ezért ezt a használó kötelességévé teszi. Lehetőséget biztosít azonban arra, hogy ha a föld hasznosítása nem tartozik a földhasználó tevékenységi körébe (pl. bányavállalat), az a földet átadhassa a hasznosítást vállaló szervezetnek (65—66. §). 2. A javaslat lényegesen növeli a gazdálkodó szervezetek önállóságát a művelési ág szerkezetének kialakításában. Ennek megfelelően általában megszünteti a művelési ág megváltoztatásának külön hatósági engedélyezését. Az ésszerű földhasznosítás érdekében szükséges, hogy azok a termőföldek, amelyeknek más módon való hasznosítása nem lehetséges, erdővel legyenek betelepíthetők, a mezőgazdasági hasznosításra alkalmas jó minőségű termőföldeket viszont erre a célra ne használhassák fel, illetőleg azok — az erdő letermelése után — kerüljenek vissza a mezőgazdasági termelésbe. A javaslat ezért kimondja, hogy — ha jogszabály eltérően nem rendelkezik — hatósági engedély szükséges az erdő felújításához és más művelési ágba tartozó termőföldnek erdő művelési ágba vonásához is. A természetvédelem alatt álló termőföld művelési ágának megváltoztatása a védett értékek megsemmisítését eredményezheti. Az ilyen termőföld művelési ágának megváltoztatásához ezért a javaslat szerint minden esetben hatósági engedély szükséges. Ugyanez vonatkozik