Országgyűlési irományok, 1985. II. kötet • 28-58. sz.
1985-28 • Törvényjavaslat a földről
32 az árutermelő szőlő és gyümölcs telepítésére, valamint kivágására is, mert ezek esetében számottevő költséggel megvalósítható beruházásról van szó. A művelési ág valóságnak megfelelő nyilvántartása népgazdasági érdek. A javaslat ezért előírja, hogy a föld használója a művelési ág megváltoztatását köteles bejelenteni a földhivatalnak. Mivel a földet használók a termőföldek hasznosítására vonatkozó kötelezettségüknek nem minden esetben tesznek eleget, a javaslat — az eddigi szabályozással egyezően — a hatóság kötelességévé nyilvánítja a földhasznosítás rendszeres ellenőrzését (67—68. §). XIII. Fejezet FÖLDVÉDELEM A 69-76. §-hoz 1. A javaslat meghatározza azt, hogy a használót a termőföld termékenységének megóvása érdekében milyen kötelezettségek terhelik, rendelkezik a talaj termőképessége károsodásának megelőzéséről az építmények és más létesítmények megvalósításával, üzemeltetésével kapcsolatban, továbbá előírja a környező földek szennyezéstől való megóvását a vegyi anyag, hulladék elhelyezésére szolgáló területen, létesítményben folytatott tevékenység során. Kimondja, hogy meg kell téríteni azt a kárt, amelyet a termőföld minőségében az építmény elhelyezésére szolgáló és a különleges rendeltetésű föld használatával, valamint az azon levő létesítmény működésével okoztak. A termőföldek védelme érdekében a javaslat előzetes hatósági engedélyhez köti rendeltetésük megváltoztatását, a mezőgazdasági termelésből való időleges vagy végleges kivonásukat. Ilyen engedély szükséges építmény elhelyezésére szolgáló, mezőgazdasági művelés alatt álló föld építmény elhelyezése érdekében való felhasználásához, de csak akkor, ha a földet nagyüzemileg művelik, továbbá véderdő telepítéséhez, és külterületi föld belterületbe vonásához is. A mezőgazdasági termelésből való időleges kivonás a javaslat szerint meghatározott időre, de legfeljebb öt évre engedélyezhető. A határidő lejárta után a termőföldet a használatbavétel előtti minőségbe helyre kell állítani, és mezőgazdasági termelés céljára vissza kell adni. A javaslat kimondja, hogy beruházást termőföldön csak kivételesen lehet megvalósítani, s a termőföldek — különösen a jobb minőségű és a nagyüzemi művelésű földek — minél hatékonyabb védelmét szem előtt tartva szabályozza a termőföldek ilyen kivételes jellegű, beruházás céljára való felhasználását. Arra az esetre, ha a termőföldet engedély nélkül vonták ki a mezőgazdasági termelésből, a javaslat előírja az eredeti állapot helyreállítását. Mivel azonban erre nem minden esetben van lehetőség, illetve a helyreállítás aránytalanul nagy gazdasági terhet jelentene, lehetővé teszi, hogy az eredeti állapot helyreállításának kötelezettsége alól a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium indokolt esetben felmentést adjon (69—71. §). 2. A hatósági engedélyezés rendszere mellett a mezőgazdasági művelés alatt álló földek védelmét szolgálja az egyszeri földvédelmi járulék fizetésének kötelezettsége is. Ez a kötelezettség akkor áll fenn, ha a földet olyan esetben, amikor ehhez engedély szükséges — akár engedéllyel, akár engedély nélkül — kivonják a mezőgazdasági művelésből, illetőleg a termőföld minőségében kárt okoznak. Ez utóbbi esetben a földvédelmi járulékot a javaslat szerint a kártalanításon felül kell megfizetni. A földvédelmi járulék fizetése egyrészt arra ösztönöz, hogy a termőföldet más célra csak valóban indokolt esetben és a szükséges mértékben vegyék igénybe, illetőleg visszatart a föld minőségében kárt okozó magatartásoktól. Másrészt a járulék fizetése a földek védelmét szolgálja azzal is, hogy annak összege a Földvédelmi Alapba kerül és a mezőgazdaság céljaira kerül felhasználásra. Erről a törvény végrehajtásáról szóló minisztertanácsi rendelet rendelkezik.
