Országgyűlési irományok, 1985. II. kötet • 28-58. sz.

1985-28 • Törvényjavaslat a földről

21 minisztertanácsi rendelet határozza meg azokat az eseteket, amikor a kezelő részére nem jár kártalanítás. A kártalanítást a kezelői jog visszavonásáról szóló határozat állapítja meg, garan­ciális jellegű az a szabály, hogy a kártalanítás mértékének kérdésében a kezelő a bírósághoz fordulhat (18. §). Tartós földhasználat A 19-28. §-hoz 1. A javaslat átveszi a tartós földhasználat intézményére vonatkozó, a gyakorlatban be­vált szabályokat. Eszerint földet magánszemélynek, illetőleg jogi személynek gazdasági tevé­kenység vagy építmény elhelyezése céljára lehet tartós földhasználatba adni; ez általában ellenérték fejében történik. A föld közös tartós földhasználatba is adható; ilyenkor a közös tulajdon szabályait kell megfelelően alkalmazni. A törvény végrehajtásáról rendelkező minisztertanácsi rendelet értelmében állami szerv részére földet nem lehet tartós földhasználatba adni, termőföld pedig szövetkezet és társa­dalmi szervezet tartós földhasználatába sem adható. A tanácsi szerv kezelésében levő földe­ket a tanács végrehajtó bizottsága, illetőleg — átruházott hatáskörben — a szakigazgatási szerv, illetve a megyei városi hivatal adja tartós földhasználatba. Más állami szerv kezelésében álló föld tartós földhasználatba adásáról a kezelő szerv vezetője gondoskodik. A föld tartós földhasználatba adásra való kijelöléséhez azonban termőföld esetében a földhivatal, építési telek esetében pedig az építésügyi hatóság engedélye szükséges. A gazdasági tevékenységet végzők biztonsága, beruházásaik megfelelő megtérülése érde­kében a javaslat kimondja, hogy a földet — ha nemzetközi szerződés másképpen nem ren­delkezik — gazdasági tevékenység céljára legalább harminc évre kell használatba adni. Ha a földet tartós használatba adják, az előző tartós földhasználónak, illetőleg a bérlőnek, haszon­bérlőnek, használónak a tartós földhasználatra elsőbbségi joga van. Termőföld tartós föld­használat útján csak akkor hasznosítható, ha az nagyüzemi mezőgazdasági művelésre alkal­matlan. Építmény elhelyezése céljára csak építési telek adható — beépítési kötelezettséggel — tartós földhasználatba. A javaslat megfelelő garanciát ad az építkezők számára, amikor úgy rendelkezik, hogy a tartós földhasználatba adás — nemzetközi szerződés eltérő rendelkezésé­nek hiányában — az építmény fennállásáig tart. A törvény végrehajtásáról rendelkező minisz­tertanácsi rendelet értelmében az építmény lebontása vagy elpusztulása esetén is fennmarad a tartós földhasználat, ha a földhasználó vállalja, hogy az építési szabályoknak megfelelően új építményt épít. A tartós földhasználat a tulajdonnal közel azonos jogokat biztosít. A javaslat ezért ki­mondja, hogy magánszemély tartós földhasználati jogot csak olyan mértékben szerezhet, hogy ezáltal a tulajdonában és tartós földhasználatában levő ingatlanok együttesen se halad­ják meg a tulajdonszerzésre megállapított mértéket. Mezőgazdasági szövetkezet tagja és ál­landó alkalmazottja, továbbá állami gazdaság alkalmazottja azonban hatezer négyzetméter termőföld tartós földhasználati jogát ezen a mértéken felül is megszerezheti (19-24. §). 2. A jelenlegi szabályozás szerint a földön levő — a tartós földhasználó tulajdonában álló — épület tulajdonjogának átruházásával a tartós földhasználati jog is átszáll az épület új tulajdonosára. A gyakorlatban felmerült az az igény, hogy lehetőség legyen a gazdasági tevé­kenység céljára tartós használatba adott termőföld használati jogának átruházására. Ezt az is indokolttá teszi, hogy a termőföldön telepített növényzet stb. a tartós földhasználó tulajdo­nában van. Erre figyelemmel a javaslat úgy rendelkezik, hogy — a beépítetlen építési telekre fenn­álló, továbbá az ingyenesen kapott tartós földhasználat kivételével — a tartós földhasználati jogot át lehet ruházni. A földön álló építmény tulajdonjoga és a tartós földhasználati jog

Next

/
Thumbnails
Contents