Országgyűlési irományok, 1985. II. kötet • 28-58. sz.

1985-28 • Törvényjavaslat a földről

-tz3 22 csak együtt ruházható át; e két jog különválása ugyanis nehézségeket okozna. A törvényben kapott felhatalmazás alapján a végrehajtásról szóló minisztertanácsi rendelet egyes esetekben beépítetlen építési telkeknél is lehetővé teszi a tartós földhasználati jog átruházását. így pl. az építőközösség tagja átruházhatja a beépítetlen építési telekre vonatkozó tartós földhasználatijogát, ha kilép az építőközösségből. A javaslat szabályozza a tartós földhasználati jogról való lemondást és átveszi azt a hatályos rendelkezést, hogy a tartós földhasználó halála esetén a tartós földhasználati jog — az öröklésre vonatkozó szabályok szerint — arra száll át, aki egyébként a föld tulajdonjogát örökölné (25. §). 3. A javaslat szabályozza azt az eddig rendezetlen kérdést, hogy ki adhat hozzájárulást a tartós földhasználatba adott, beépített földön új épület létesítéséhez, illetőleg a meglevő épület bővítéséhez, továbbá a földre vonatkozó szolgalom alapításához. Ezt követően meghatározza a tartós földhasználati jog megszűnésének eseteit. Ilyen megszűnési ok a szerződésben meghatározott idő eltelte vagy feltétel bekövetkezte, továbbá a tartós földhasználati jog visszavonása is. A szerződésben meghatározott feltétel bekövetkeztéről akkor van sző, ha az építmény elhelyezésének céljára tartós használatba adott földön létesített építményt lebontják, vagy az elpusztul, és a földhasználó nem vállalja az építésügyi szabályoknak megfelelő új építmény építését. A javaslat a tartós földhasználati jog visszavonásának eseteit — garanciális okból — tételesen felsorolja; így erre — többek között — akkor kerül sor, ha a tartós földhasználó nem teljesítette az építmény elhelyezése céljából tartós használatba adott földre vonatkozó beépítési kötelezettségét. A javaslat a tartós földhasználati jog megszűnésének esetére rendelkezik a volt tartós földhasználó kártalanításáról, s meghatározza azt, hogy részére mikor nem jár kártalanítás. Ha a volt tartós földhasználó a törvény rendelkezése ellenére nem kap kártalanítást, vagy a kártalanítás nem felel meg a jogszabályoknak, igényével — a polgári jog általános szabályai következtében — a bírósághoz fordulhat (26—28. §). III. Fejezet SZÖVETKEZETI TULAJDON A 29-32. §-hoz 1. A javaslat — a szövetkezeti tulajdon védelme érdekében — az állami tulajdonhoz hasonlóan szabályozza a szövetkezet tulajdonában levő ingatlanok átruházását. Az ilyen ingatlan az államra, más szövetkezetre, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulásra, továbbá — termőföld kivételével — társadalmi szervezetre ruházható át. Magánszemélyre és más jogi személyre a szövetkezeti tulajdonban álló ingatlant is csak a javaslatban meghatározott kivételes esetekben, vagy — egyedi ügyben — az illetékes miniszter engedélyével lehet átruházni. A javaslatban felsorolt kivételek lényegében ugyanazok, mint az állami tulajdonban levő ingatlanoknál (29. §). 2. Jelenleg a mezőgazdasági szövetkezet csak a tagjai és állandó alkalmazottai részére adhat tartós földhasználati jogot. A javaslat lehetővé teszi, hogy a szövetkezet a tulajdonában levő, nagyüzemi mezőgazdasági művelésre alkalmatlan földet ilyen korlátozás nélkül, tehát a szövetkezeten kívülálló személyeknek is tartós földhasználatba adjon, ami elősegíti a kisüzemi árutermeléshez szükséges föld biztosítását. A szövetkezet jogosult a tulajdonában álló ingatlan bérbe, haszonbérbe, használatba adására is. Ha a földet szövetkezet adja tartós földhasználatba, az állami tulajdonban levő földek tartós használatba adására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a használatba adójogait a szövetkezet gyakorolja.