Országgyűlési irományok, 1985. II. kötet • 28-58. sz.

1985-34 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság 1986. évi állami költségvetésének végrehajtásáról

22 tényleges felhasználás 14 milliárd forint volt. Megtakarítás a költségvetési juttatásban is mutatkozott. Az 1986-ban bevezetett új finanszírozási mód költségvetésen kívüli forrásként állami alapjuttatást biztosított bizonyos vállalati fejlesztések és kiemelt népgazdasági programok pénzügyi fedezetéül. Ennek következtében számottevően megváltozott a vállalati döntésű fejlesztések forrásainak összetétele: a visszafizetési kötelezettség nélkül folyósított költségvetési támogatások részaránya az előző évihez képest mintegy a felére csökkent. Az állami költségvetésnek egyéb felhalmozási célokra fordított kiadásai az előirányzottnál nagyobb összegűek voltak. Ennek az az oka, hogy a magánerőből való lakásépítés támogatására a tervezett 5,5 milliárd forinttal ellentétben 7 milliárd forintot kellett fordítani. 1986-ban mintegy 69 500 lakás épült, a tervezettnél 6 ezerrel több. Ezen belül a magánerőből épített lakás 62 ezer volt, ami ugyancsak meghaladja az előirányzottat. Növekedett a megkezdett családiház-építések száma is, nem utolsósorban azért,.mert bizonyos pénzügyi feltételek javultak. A számítottnál több lakás megépítése miatt egyfelől növelni kellett a szociálpolitikai kedvezmények összegét, másfelől a lakásépítések költségvetési támogatása azért is emelkedett, mert a lakáskölcsönök rendkívüli előtörlesztése várakozáson felül nőtt. Ezzel összefüggésben a lakosság kedvezményes kamatozású hitelei 1986ban 3,8 milliárd forinttal csökkentek oly módon, hogy 2,3 milliárd forintot törlesztett a lakosság, s az ehhez kapcsolódó 40%-nyi kedvezményt — ez 1,5 milliárd forint volt — az állami költségvetés térítette meg az Országos Takarékpénztárnak. A magánerőből való lakásépítés támogatásának többletét az egyéb felhalmozási célok között vállalati érdekeltségi alapok kiegészítéseként folyósított 600 millió forintnyi megtakarítás részben ellensúlyozta. 4. A társadalombiztosítás [2. és 3. §, a 4. § (2) bekezdés és 9. §] A társadalombiztosítás kiadása 1986-ban 142,1 milliárd forint volt. Ez 10,6 milliárd forinttal (8%-kal) több, mint az 1985. évi volt, és — javarészt a tervezettnél nagyobb táppénzkiadás hatására — az előirányzatot is meghaladja 1 milliárd forinttal. A kiadások növekményének 74%-a a társadalombiztosítási rendszerben ható népesedési és gazdasági tényezőkből (a nyugdíjasok létszámának emelkedéséből, az ellátás alapjául szolgáló átlagkeresetek növekedéséből, a nyugdíjak automatikus emeléséből), 9%-a az előző évi intézkedések áthúzódó hatásából, 17%-a az 1986. évi szociálpolitikai intézkedésekből ered. A nyugdíjak és a nyugdíjszerű rendszeres pénzbeli ellátások év eleji 2%-os emelésének legkisebb összege az eddigi havi 100 forintról 120 forintra emelkedett. Egyúttal a 70 évesek vagy annál idősebbek meg néhány más — különleges — ellátásban részesülők a fogyasztói árszínvonal tervezett 5%-os növekedésének megfelelő, de legalább havi 150 forintos emelésben részesültek. Március 1-jei hatállyal a gyermekgondozási díj folyósításának korhatára a gyermek másfél éves koráig tolódott ki, s ezáltal az ellátásra jogosultak köre is bővült. A nyugdíjakra és a nyugdíj jellegű ellátásokra 99,3 milliárd forintot fordítottak; ez az éves társadalombiztosítási kiadásnak majdnem 70%-a. Az összeg a tervhez közelállóan alakult, s 7,6 milliárd forinttal haladta meg az előző évi kiadást annak hatására, hogy a nyugdíjasok száma és az átlagnyugdíjak növekedtek. 6,5%-kal emelkedett az átlagnyugdíj összege, de az 1986 előtt megállapított ellátásoké csak 4,3%-kal. 2317 ezer nyugdíjas volt 1986-ban (133 ezer új nyugdíjat állapítottak meg). Az anyák és a gyermekes családok támogatására az éves társadalombiztosítási kiadás egyötödét fordították. Ez 28,8 milliárd forint, s 6,3%-kal nagyobb összeg az 1985. évinél. Családi pótlékként 20,8 milliárd forintot fizettek ki; ez — noha a jogosultak száma csökkent — valamivel több az előző évinél. A gyermekgondozási díjra és a gyermekgondozási segélyre együttesen 5,4 milliárd forintot fizettek ki, 1 milliárd forinttal többet, mint 1985-ben. A gyermekgondozási díj igen kedvező — a gyermek másfél éves koráig a gyermekgondozási segélynél előnyösebb — ellátási forma. Ezért 1986ban már 101 ezren, az 1985. évinél 34 ezerrel többen vették igénybe, miközben a gyermekgondozási segélyt igénybe vevőknek a száma (1986-ban 121 ezer) 47 ezerrel csökkent. A terhességi és gyermekágyi, valamint az anyasági segélyre fordított kiadások összege 2,6 milliárd forint volt. A növekedést az okozta, hogy a ter-