Országgyűlési irományok, 1985. II. kötet • 28-58. sz.

1985-34 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság 1986. évi állami költségvetésének végrehajtásáról

23 hességi és gyermekágyi segélyezés időtartamát meghosszabbították, s közben a keresetek növekedtek. A születések száma ugyanis 1986-ban ismét (2 ezrelékkel) csökkent. A betegségi készpénzjuttatások és egyéb segélyek az 1985. évihez és a tervezetthez képest egyaránt 1 milliárd forinttal — 12,8 milliárd forintra — növekedtek, nagyrészt a táppénzkiadások hatására. Ez egyrészt abból adódott, hogy több napot voltunk betegek, másrészt hogy a táppénzszámítás alapjául szolgáló nettó keresetek is növekedtek. A társadalombiztosítási bevételek összege 149,4 milliárd forint volt. Ez az 1985. évinél 14,1 milliárd forinttal, az előirányzatnál — javarészt a tervezettet meghaladó béremelések miatt — 8,2 milliárd forinttal nagyobb összeg. A társadalombiztosítási bevételek 7,3 milliárd forinttal haladták meg a társadalombiztosítás kiadásait. Ez a többlet részben fedezte a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök támogatását. 5. A költségvetési intézmények (4., 10. és 14. §) A) Az államháztartási mérleg szerint Az államháztartási bevételeknek 8%-a (54,3 milliárd forint) — a tervezettnél valamivel nagyobb hányada — származott a költségvetési szervektől, miközben az államháztartási kiadásokból a tervezettnél 1 százalékponttal kevesebbel — 30,1%-kal, 219,2 milliárd forinttal — részesedtek. A bevételek és a kiadások alakulásában az eddigi irányzatoktól eltérő változások következtek be: — a központi költségvetési szervek működési, ár- és díjbevételei nem érték el a tervezettet, holott amióta a költségvetési intézmények érdekeltségi rendszere működik, az e címen befolyt bevételek az előirányzatot rendszerint meghaladták; — a tanácsok működési és fenntartási kiadásai a központilag számítottnál csaknem 2 milliárd forinttal kisebbek lettek. A kiadások szerkezete a tervezetthez képest két szempontból is módosult: — egyrészt a tervezettől eltérően alakult az ágazati szerkezet, a főként alapellátást nyújtó oktatási és egészségügyi ágazatok részaránya az 1985. évihez képest növekedett. Ebben azonban annak is szerepe volt, hogy az összes felhasználás a tervezettnél kisebb volt; — másrészt a főképp alapellátást végző tanácsi intézmények súlyának növekedése helyett a központiaké lett nagyobb. Az egészségügyi és a szociális intézmények működésére és fenntartására 42,9 milliárd forintot fordítottak. Ez az összeg a tervezettel majdnem megegyezik, az előző évinél pedig 3,2 milliárd forinttal (8%-kal) nagyobb. Az egészségügyi ellátás ráfordítása 29,8 milliárd forintot ért el. Ez 3%-kal elmaradt ugyan a központi és a tanácsi intézmények által tervezett előirányzattól, de 8,5%-kal haladta meg az 1985. évit. A kiemelt ágazatpolitikai célok megvalósítására az állami költségvetés többlettámogatásokat is adott. így többek között a szakmai programok folytatására 290 millió forinttal, az egészségügyi és a szociális ellátás területi különbségeinek mérséklésére (Bács-Kiskun, Békés, Győr-Sopron, Heves és Szabolcs-Szatmár megyék számára) 150 millió forinttal, a gyermekfogászati komplex program céljaira, az egyszer használatos eszközök és anyagok (tűk, fecskendők, katéterek, műtéti anyagok) alkalmazására és az AIDS megbetegedés elleni küzdelem céljára együttesen 165 millió forinttal állt több rendelkezésre. A szakmai programok forrásait a tanácsok és az intézmények saját forrásaikból 140 millió forinttal egészítették ki. Bizonyos tanácsi kórház-rekonstrukciós feladatok pénzeszközeinek a kiegészítésére 100 millió forinttal többet adott a központi költségvetés. Az Alkoholellenes Állami Bizottság 40 millió forint állami támogatást kapott. A szakmai programok megvalósítását a közvetlen pénzügyi kereteken kívül nagymértékben szolgálta az, hogy e célokra az intézmények és a tanácsok — szervezeti átalakításokkal — meglévő előirányzatokat csoportosítottak át. A fővárosban — az 1985-ben meghatározott elveknek megfelelően — folytatódott a járóbeteg- és a baleseti rendelések fejlesztése, javultak a decentralizált hétvégi ellátás föltételei. Egerben önálló ortopédiai osztály jött létre, Szekszárdon neurotraumatológiai részleget szerveztek. Karcagon fejlesztették az égéssérültek ellátását. Javultak az ellátás föltételei Győrött és Szombathelyen is. Kaposvárott mozgásszervi rehabilitációs részleget hoztak létre, Nagykanizsán megszervezték a folyamatos ellátást. A kardiológiai program keretében új baj megállapító (diagnosz-