Országgyűlési irományok, 1985. II. kötet • 28-58. sz.
1985-34 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság 1986. évi állami költségvetésének végrehajtásáról
21 Az előirányzatok elsősorban a megkezdett nagyberuházások folytatására, a hatékony, főként az exportárualapokat bővítő feldolgozóipari beruházásokra és a kiemelt központi programok céljára tartalmaztak költségvetési támogatást. A tényleges felhalmozási kiadások 1,8 milliárd forinttal haladták meg az előirányzottat. E felhasználás mögött eltérő irányú és mértékű változások húzódnak meg. összességében a szocialista szektorban megvalósult beruházások színvonala voltaképp megegyezik az éves népgazdasági tervben előirányzott lehetőség felső határával (204 milliárd forint). Nagyberuházásokra a népgazdasági terv a teljesítéssel azonos szerkezetben 15,3 milliárd forintot irányzott elő. Az ehhez kapcsolódó költségvetési juttatás tervezett összege 2,7 milliárd forint volt. A nagyberuházások tényleges teljesítése 1,1 milliárd forinttal kevesebb lett az előirányzottnál. Ez 600 millió forint ütemtúllépésből (Ferihegyi repülőtér, a Metró észak—déli vonala, a nagyegyházi bányaüzemek), illetőleg 1,7 milliárd forint lemaradásból (Paksi Atomerőmű, tervezési és előkészítési munkák) adódik. A tervtől eltérő teljesítések nem érintették a költségvetési támogatás összegét. Célcsoportos beruházásokra az előirányzott 24,1 milliárd forintból 23 milliárd forintot használtak fel. Ebben a beruházási kategóriában a költségvetési támogatás előirányzata 8,3 milliárd forint, a tényleges igénybevétel 7,5 milliárd forint volt. Döntően annak eredményeként, hogy a vállalati saját forrásokat fokozottabban vonták be a beruházások megvalósításába, a támogatások felhasználása a tervezettől elmaradt. A célcsoportos körbe tartozó beruházások finanszírozásában az eredetileg számított 47,6% helyett több mint 50 %-ban használták fel a vállalati saját forrásokat. Az átlagosnál nagyobb saját források segítették a szénhidrogének kutatása, termelése, szállítása, tárolása és elosztása körébe tartozó beruházásokat, valamint a közforgalmú vasúti közlekedési és az országos távbeszélő-hálózat fejlesztését. Egyéb központi beruházásokra 1986-ban a minisztériumok és a főhatóságok 12,3 milliárd forintot használtak fel. Az eredeti előirányzatot több — év közben hozott — felső szintű határozat növelte; a többlet nagy részét a központi beruházások tartalékából a Művelődési és az Egészségügyi Minisztérium, valamint az igazgatási szervek kapták költségvetési juttatásként. Az 1986. évi terv azzal számolt, hogy a tanácsoknak és a vállalatoknak összesen 2,8 milliárd forint keretet adnak át. Ténylegesen 2,9 milliárd forint keretet adtak át a tárcák, nagyrészt a tanácsoknak. Az egyéb központi beruházásokra felhasznált források között meghatározó (70%) volt a költségvetési juttatás. A saját források 23%-ot, az egyéb és a kölcsönforrások együttesen csupán 7%-ot képviseltek. Tanácsi beruházásokra — a költségvetési üzemek beruházásaival együtt — 29,7 milliárd forintot fizettek ki. A tanácsok legtöbbet — 8,5 milliárd forintot — oktatási, kulturális és sportlétesítményekre használtak fel. Kiemelt feladat volt — a népesedési hullám alakulásához igazodva — a középfokú, illetőleg a szakirányú oktatási intézmények létrehozása, bővítése. A program keretében az év végéig több mint 144 középiskolai és 115 szakmunkásképző intézeti tanterem készült el. Az általános iskolai tantermek számát növelte csaknem 630 új tanterem, az óvodai elhelyezés lehetőségeit pedig több mint 3400 új hely. A személyi és gazdasági szolgáltatás ágazatban, nagyrészt lakásépítésre 6,9 milliárd forintot használtak fel a tanácsok. Az egészségügyi és szociális ellátás beruházására 4,1 milliárd forint volt a felhasználás. E kiadásnak több mint a felét kórházak fejlesztésére és felújítására fordították. Vállalati beruházásokra a terv 114 milliárd forint összegű felhasználással számolt. A teljesítés 124,7 milliárd forint volt. A tetemesnek minősíthető többlet forrásösszetétele arra mutat, hogy a vállalatoknak a tervben számítottnál jóval több saját forrásuk volt, s ezzel megjelentek a beruházási piacon. A beruházási kifizetésekben a pénzforrások aránya változott, az állami pénzek (állami kölcsön, alapjuttatás, költségvetési juttatás) és a beruházási hitel aránya csökkent, ugyanakkor növekedett a vállalatok saját pénzeszközeié. A megnövekedett saját források — miközben a beruházási színvonal a tervezettet meghaladta — arra is módot adtak, hogy a vállalatok számottevően növeljék a konvertibilis elszámolású behozatalból származó gépek arányát. A terv a vállalati beruházások állami támogatására (költségvetési juttatás, állami kölcsön és állami alapjuttatás formájában, tartalékkal együtt) 14,8 milliárd forintot irányzott elő. A