Országgyűlési irományok, 1985. II. kötet • 28-58. sz.

1985-34 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság 1986. évi állami költségvetésének végrehajtásáról

II. Az állami költségvetés előirányzatainak teljesítése 1. A vállalati gazdálkodószervezetek jövedelmének és költségvetési kapcsolatainak alakulása (2. és 7. §) A gazdaságpolitikai feladatok végrehajtása érdekében 1986-ban folytatódott a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése, az aktuális követelményekhez való hozzáigazítása. A változások középpontjában az állt, hogy a termelést a kivitel növelésére törekedve fejleszszék, a termékszerkezetet gyorsabban korszerűsítsék, és — ezekkel is összehangoltan — segítsék elő, hogy a pénzügyi egyensúlyi helyzet kedvezőbben alakuljon. A szabályozórendszernek 1985-ben végrehajtott nagyobb mértékű megváltoztatása után az volt a fő cél, hogy csak olyan módosításokra kerüljön sor, amelyek segítik a kialakított rendszer megszilárdítását, s az átmeneti megoldásokat megszüntetve erősítik a normativitást. A módosítások nyomán — bár az eredetileg szándékoltnál kisebb mértékben — összébb szűkült a mentességek és a kedvezmények köre. A termelési szerkezet átalakításának előmozdítására mérséklődtek a felhalmozás terhei. A gazdaságpolitikai célok elérése érdekében új kedvezményeket kellett nyújtani, s néhány, különösen kedvezőtlen pénzügyi helyzetben lévő területen (a szánbányászatban, a kőolaj-feldolgozásban, a vaskohászatban) elkerülhetetlen volt a támogatások növelése, s emiatt szükség volt az általános nyereségadó kulcsának megemelésére. A teljesítmények és a keresetek összhangjának javítására a vállalati keresetszabályozásban előírt adóterhek növekedtek. Az agrár- és az élelmiszer-termelő ágazatok pénzügyi szabályaiban bizonyos kiigazító intézkedésekre került sor; ezeknek az volt a céljuk, hogy fokozzák a jövedelmek növelésében való érdekeltséget, biztosítsák a tevékenység ellátásához szükséges jövedelmeket, megteremtsék a más ágazatokéval arányos teherviselést. Az állatállomány csökkenésének megállítására a támogatásokat év közben — az előirányzatok átcsoportosításával — megnövelték. A gazdasági és a pénzügyi folyamatok év eleji és évközi alakulása már jelezte, hogy az 1985. évi kedvezőtlen irányzatok tovább folytatódnak, a gazdálkodás hatékonysága nem javul, a szerkezeti változásokban lassú az előrehaladás, a vállalati teljesítmények és a jövedelmek közötti összhang romlik, s a gazdálkodók egy része valós gazdasági eredményekkel alá nem támasztott keresetnövelést és felhalmozást hajt végre. Ezért a gazdaságirányító szervek év közben számos kiegészítő intézkedést hoztak, ezek azonban — noha lassították — megállítani, illetőleg visszafordítani nem tudták a kedvezőtlen folyamatokat. A gazdasági környezet nem kényszerített eléggé arra, hogy a teljesítményeket növeljék. A gazdálkodószervezeteknek csak egy része fokozta aktivitását, s tett eredményes erőfeszítéseket arra, hogy növelje termelését és kivitelét, csökkentse ráfordításait, s megjavítsa az ezeket tartósan megalapozó műszaki fejlesztési, piaci és termelésszervezési tevékenységét. Viszonylag tág az a gazdálkodói kör, amely a nehezebb helyzetben a központi támogatások, kedvezmények megszerzésére törekedett, miközben elmulasztotta megtenni a szükséges intézkedéseket, hogy belső tartalékait feltárja és hasznosítsa, s tevékenységét hatékonyan bővítse, illetőleg átalakítsa. A gazdálkodószervezetek (a kisvállalatokkal és a kisszövetkezetekkel együtt) 1986-ban 247,7 milliárd forint nyereséget értek el. E nyereségnek és a keletkezett 5,1 milliárd forint veszteségnek az egyenlegeként a gazdálkodók eredménye 242,6 milliárd forint, az előző évinél 6,1%kal több volt.