Országgyűlési irományok, 1985. I. kötet • 1-27. sz.

1985-6 • Jelentés a Magyar Népköztársaság 1984. évi költségvetésének végrehajtásáról

28 postai és távközlési, kereskedelmi, vízgazdálkodási, személyi és gazdasági szolgáltatási célokra) 40,9 milliárd forintot fordítottak. E területeken — nem tekintve a beruházásból belépő létesítmények üzemeltetésének és fenntartásának költségvonzatait — az állami támogatás összege nem növekedett. A kiadási többletek teljesítésére az intézmények saját bevételeik növelésével teremtettek fedezetet. Erre jó lehetőséget adtak a funkcionáló eredményérdekeltségi rendszerek, az, hogy ezeket egyre szélesebb körre terjesztik ki, s hogy terjed a vállalkozásszerű gazdálkodás. Emellett a szolgáltatások díjtételeit is több ízben (például a minőségellenőrző intézetekben) felemelték. Az országos utak és hidak fenntartására 4,4 milliárd forint volt a ráfordítás. Ez csaknem 300 millió forinttal kevesebb az előző évinél. Növekedett a rövid élettartamú burkolatok kezelésének aránya, de felújításokra az előző évekénél csak jóval szerényebb mértékben nyílt mód. A repülésirányítás és a repülőtér kiszolgálás feladatainak ellátása zavartalan volt, az újonnan belépő fejlesztések (új pálya, irányítótorony, fénytechnika) emelték a színvonalat. A tanácsi utak és hidak fenntartására 4,1 milliárd forintot használtak fel; ez több mint 1 milliárd forinttal haladja meg az előirányzatot, s 200 millió forinttal több az 1983. évinél. Az úthálózat fokozódó gondjai miatt a tanácsok az út- és hídfelújításokat kiemelten kezelték, s többletpénzforrásaiknak egy tetemes részét ide csoportosították át. A kommunális feladatok 1984. évi ráfordítása 7,1 milliárd forint volt. Közvilágításra csaknem 1,9 milliárd forintot fordítottak; ez legnagyobbrészt a megemelt energiaárak miatt, valamint az új lakótelepeknek lámpatestekkel való ellátása miatt 100 millió forinttal több a? előirányzottnál. A köztisztaság, a parkfenntartás, valamint az egyéb lakás-, város- és községgazdálkodási feladatok ráfordításai 1984-ben számottevően meghaladták az előirányzatot. Ez annak tulajdonítható, hogy a tanácsok külön gondot fordítottak arra, hogy a települések kulturáltságának színvonala emelkedjen, s ezáltal azok népességmegtartó ereje is fokozódjon. A mezőgazdaság és erdőgazdálkodás feladatainak ellátására 5,7 milliárd forintot fordítottak. Javultak a működés feltételei, de a talajvizsgáló műszerek és a helikopterállomány műszaki állapotában további romlás következett be. Az állategészségügyi ráfordítások lehetővé tették, hogy megfelelően védekezzenek a különféle állatbetegségek ellen, érvényesítsék az élelmiszer-higiénia követelményeit, jó színvonalon ellássák a minőségellenőrzési tevékenységet. A rendelkezésre álló előirányzat lehetővé tette, hogy a járványok és állatbetegségek ellen zavartalanul védekezzenek. . A repülőgépes növényvédelem az előirányzottnál 3%-kal több területen teljesített szolgáltatásokat, s nagymértékben (56%-kal) megnövelte a külföldön végzett munkákat is. Az agrokémiai tevékenység azért válhatott színvonalasabbá, mert bővült a korszerű kemikáliák választéka, azokat ésszerűbben használták fel, s mert hatékony készítményeket és integrált technológiákat alkalmaztak. A vízgazdálkodás feladataira 3,3 milliárd forintot fordítottak. Nagyobb arányú védekezésre nem került sor. Kiemelkedő feladatot jelentett azonban az, hogy az aszálykárok megelőzése végett a mezőgazdaság számára öntözővízről kellett gondoskodni.