Országgyűlési irományok, 1985. I. kötet • 1-27. sz.

1985-6 • Jelentés a Magyar Népköztársaság 1984. évi költségvetésének végrehajtásáról

VI. A társadalombiztosítás A társadalombiztosítás kiadása 1984-ben 120 milliárd forint volt, 12,8 milliárd forinttal (12%-kal) több, mint 1983-ban, s ez 481 millió forinttal haladta meg az előirányzottat. Az előző évi kiadásokhoz viszonyított növekményből 2,3 milliárd forint az 1983 folyamán hozott szociálpolitikai intézkedéseknek és a társadalombiztosítási feladatok bővülésének 1984-re áthúzódó hatása. Az 1984-ben végrehajtott szociálpolitikai intézkedésekből további 3,6 milliárd forint többletkiadás adódott. Az intézkedések keretében január l-jétől a családi pótlék és a jövedelempótlék összege gyermekenként havi 70 forinttal egészült ki. A gyermekgondozási segélyre jogosultak — a gyermekek számától függetlenül — havi 70 forint kiegészítésben részesültek. Ugyancsak havi 70 forint kiegészítést kaptak ettől az időponttól a nyugellátásban, a baleseti rokkantsági nyugdíjban, a hozzátartozói baleseti nyugellátásban és a nyugdíjszerű egyéb ellátásban részesülők közül azok, akiknek nyugdíja nem haladta meg a havi 2300 forintot. Ezzel egyidejűleg a házastársi pótlék havi összege 700. illetőleg 750 forintról 820 forintra emelkedett, s havi 70 forinttal nőtt a sorkatonák hozzátartozóinak nyújtott családi segély összege is. A kiadások növekményének több mint a fele — 6,9 milliárd forint — annak a következménye, hogy a társadalombiztosítási rendszerben önműködően érvényesülnek gazdasági és demográfiai tényezők. A keresethez igazodó készpénzszolgáltatások (nyugdíj, táppénz) növekedésében része van annak, hogy emelkedtek a nominálbérek, s hogy a nyugdíjas állomány cserélődéséből adódóan növekedett az átlagos ellátás. További többletet okozott a nyugellátások automatikus emelése és az, hogy a nyugdijasok száma tovább növekedett. A szociálpolitikai intézkedésekre központosított 3,2 milliárd forint összegű tartalékot is figyelembe véve a különféle szolgáltatási kiadások megközelítően az előirányzatnak megfelelően alakultak. Nagyobb eltérés — az előző évihez hasonlóan — csak a táppénzkiadásokban volt (a többlet 295 millió forint), mégpedig azért, mert növekedett az egy táppénzes napra jutó kiadás és a táppénzes napok száma. A nyugdíjakra és a nyugdíjjellegű ellátásokra fordított kiadás 84,1 milliárd forint volt, 9,1 milliárd forinttal (12%-kal) több, mint 1983ban. A nyugdíjban és egyéb nyugdíjszerű ellátásban részesülök átlagos száma 47 ezerrel gyarapodott, s ezzel 2238 ezerre nőtt. A létszámnövekmény 2.1 százalékponttal, az átlagnyugdíj emelkedése 9,8 százalékponttal növelte a kiadásokat. Ahhoz, hogy az átlagnyugdíj emelkedése miatt több mint 7,3 milliárd forintnyi kiadási többlet keletkezett, a nyugdíjasállomány összetételének változása 2 milliárd forinttal (2,7 százalékponttal) és az évenkénti automatikus emelés (2%, minimum 100 forint) 2,8 milliárd forinttal (3,7 százalékponttal) járult hozzá. További 1,5 milliárd forintnyi (2 százalékpontnyi) kiadási többletet okoztak az év elején végrehajtott intézkedések. Az 1983 folyamán végrehajtott intézkedésekkel és a tanácsoktól átvett feladattal (az átmeneti és a rendszeres szociális járadékkal) összefüggő áthúzódó kiadási többlet mintegy 1 milliárd forint (1,4 százalékpont) volt. A nyugellátásoknak egy ellátott személyre számított havi átlagos összege az 1983. évi 2839 forintról 3111 forintra (9,6%-kal) növekedett. A családvédelemre fordított kiadás 24,1 milliárd forint volt, 3,3 milliárd forinttal (15,9 %-kal) több, mint 1983-ban. A kiadások növekménye szinte teljes egészében az előző évi és az 1934. évi intézkedésekkel függ össze. (Az 1983. évi intézkedésekkel kapcsolatos áthúzódó kiadási