Országgyűlési irományok, 1985. I. kötet • 1-27. sz.

1985-6 • Jelentés a Magyar Népköztársaság 1984. évi költségvetésének végrehajtásáról

27 kal haladja meg az előző évi teljesítést, s 265 millió forinttal több, mint az előirányzat. A rendelkezésre álló pénzügyi források lehetővé tették, hogy a legfontosabb sportfeladatokat végrehajtsák, fedezték a szocialista országok által szervezett „A" kategóriájú nemzetközi versenyeken való részvétel, illetőleg a hazánkban rendezett versenyek költségeit. A tudományos kutatások költségvetési ráfordítása 1984-ben 6,2 milliárd forint volt, ez az előző évinél 6,1%-kal, az előirányzottnál 800 millió forinttal (14%-kal) több. Mindössze egy területen, a szerződéses tevékenységben nem sikerült teljesíteni az előirányzatot, mégpedig a kisvállalkozások okozta verseny miatt. A tudományos kutatásokban költségvetési kutatóintézeteink nemzetközileg is minősített teljesítményt értek el a biotechnológia meghonosításában és gyakorlati alkalmazásában, a növényvédelemben és -nemesítésben, a biológiailag aktív anyagok kutatásában, az anyagtudományokban, a számítástechnikában, a természettudományok területén a matematikában, a fizikában és a kémiában, a társadalomtudományok keretében pedig a közigazgatás és településfejlesztés, valamint a szociálpolitika elvi megalapozásában. A tudományos kutatás költségvetési folyó támogatása 1984-ben majdnem 4 milliárd forint volt. Emellett 600 millió forint beruházás valósult meg költségvetési forrásból. A hazai tudományos eredmények hasznosítása szempontjából ki kell emelnünk a Paksi Atomerőmű építésére, a Halley-üstökös megfigyelését szolgáló nemzetközi VEGA-program céljaira, a Debrecenben épült ciklotron nagyberendezésére adott kutatási hozzájárulást. A beruházások területén azonban nem javult az állóeszköz-beszerzés, a gép- és műszerberuházás, az alkatrész- és segédanyagellátás. A vedelem és az egyéb fegyveres testülelek kiadása 1984-ben 35 milliárd forint volt, 1,6 milliárd forinttal (4,7%-kal) több, mint az előző évben, s 1,2 milliárd forinttal (3,5%-kal) meghaladta a tervezettet. A tervet meghaladó felhasználást — a központi árváltozások egy részének fedezetére biztosított pótelőirányzatokon kívül — az tette lehetővé, hogy intenzíven feltárták és kiaknázták a bevételi lehetőségeket. Noha a ráfordítások növekedtek, a feladatok egy része a tervezettnél mégis lassúbb ütemben valósulhatott csak meg. A testületek feladataik rangsorolásával, a kiemelt feladatokra való összpontosítással alapfeladataikat maradéktalanul végre tudták hajtani, gondoskodtak az épületek és építmények fenntartásáról, s megteremtették a műszaki eszközök üzemeltetésének föltételeit. A testületek fontos lépéseket tettek az intézményi gazdálkodás korszerűsítésére, s ez nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a belső erőforrásokat fokozottabban hasznosíthassák, s a tervben kijelölt főbb feladatokat teljesíthették. Az igazgatási, a jog- és rendbiztonsági, valamint a gazdasági feladatokat ellátó szervek kiadása 62,4 milliárd forint volt, összehasonlítható szerkezetben az előző évinél 8,4%-kal, az előirányzatnál 1,9 milliárd forinttal kevesebb. A központi és a tanácsi igazgatásban a feladatok végrehajtására 7,4 milliárd forintot fordítottak. Tovább korszerűsítették az államigazgatási munkát elsősorban a minisztériumok saját kezdeményezésére, s ez egyúttal létszámcsökkentést is eredményezett. Az év folyamán állami irányítás alá került a munkavédelmi és a társadalombiztosítási tevékenység, s ezzel egyidejűleg két új országos hatáskörű szerv kezdte meg működését, az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség és az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság. A tanácsi igazgatásban 1984-ben már nem működtek a járási hivatalok; feladataikat részben a megyei, részben a helyi tanácsok vették át. A munkavédelmi tevékenységgel foglalkozó tanácsi dolgozók közül mintegy 50-et az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség megyei szervei alkalmaznak. Az állami költségvetés a jog- és rendbiztonsági feladatokra 2,4 milliárd forintot fordított. Az igazságügyi apparátusra nehezedő munkaterhek szaporodását — ez abban nyilvánul meg, hogy erősen nő a bírósági ügyek száma és bonyolultsága, s fokozódnak az apparátus egyéb gondjai (elnőiesedés stb.) — egy kisebb mértékű létszámfejlesztés ellensúlyozta. A feladatok teljesebb ellátása végett bővült az igazságügyi szakértői intézmények dolgozóinak létszáma, s a jogszabály-nyilvántartással kapcsolatos számítástechnikai feladatok megvalósítását mintegy 1,5 millió forint szolgálta. Átcsoportosított pénzek felhasználásával is mód nyílt rá, hogy meggyorsítsák a nagyrészt elöregedett bírósági épületek felújítási munkáit. A gazdasági feladatokra (ipari, építőipari, mezőgazdasági és erdőgazdálkodási, közlekedési,