Országgyűlési irományok, 1985. I. kötet • 1-27. sz.
1985-6 • Jelentés a Magyar Népköztársaság 1984. évi költségvetésének végrehajtásáról
26 Az alsófokú oktatás ráfordítása 1984-ben 15,8 milliárd forint volt. Ebből az általános iskolai oktatás — a feladat kiemelt jellegéből adódóan — az előirányzatot 600 millió forinttal meghaladta. Számottevően növekedett és 1984ben már 53,5% volt azoknak a tanulóknak a száma, akik szervezett étkeztetésben vettek részt. Napközis ellátásban a tanulók 42,6%-a részesült, az előző évihez hasonló arányban. Jóllehet 1984-ben 2900-zal több pedagógus tanított az általános iskolákban, mint az azt megelőző évben, s új, kedvező irányzatként megfigyelhető, hogy a más területen dolgozó pedagógusi képesítésű emberek visszaáramlanak az oktatásba, az 1984—1985-ös tanévben még mindig 3812 képesítés nélküli pedagógus tanított. Gyógypedagógiai oktatásban az 1983. évihez képest 1000 tanulóval többen, 41 ezren vettek részt, gyógypedagógiai intézeti elhelyezésben pedig — az előző évivel majdnem azonosan — 11 ezren részesültek. A gyermek- és ifjúságvédelem ráfordításai 1984-ben 11,5%-kal növekedtek. Fő kérdéssé vált a megelőzés. A rendszeres és rendkívüli nevelési segélyek az előirányzottnál nagyobb mértékben növekedtek, ezoldalról is hozzájárulva ahhoz, hogy minél kevesebb gyermek kerüljön veszélyeztetett helyzetbe anyagi okok miatt. Bővültek a nagykorúvá vált állami gondozottak önálló életkezdését segítő pénzkeretek, növekedett a nevelőszülők és a hivatásos pártfogók száma. A középfokú oktatás ráfordításai 1984-ben összesen 8,1 milliárd forintot tettek ki. Ennek 38,7%-át szakmunkásképzésre, 41,3%-át pedig középiskolai képzésre fordították. Különösen a gimnáziumi oktatás ráfordítása haladta meg az előirányzatot. A szakmunkástanulók száma 3 ezerrel (178 ezerre), a középiskolásoké 7 ezerrel (232 ezerre) nőtt. Az általános iskolát eredményesen végzettek 93,4%-a továbbtanul, érettségit adó képzésben 46,6%-uk, az előző évihez képest arányában 0,9 százalékponttal több tanuló részesül. A felsőoktatás ráfordítása 1934-ben 4,9 milliárd forint volt. A nappali tagozaton mintegy 300-zal többen tanultak 1984-ben, mint az előző évben, a 18—22 éveseknek csaknem 10%-a. Ugyanakkor a munka mellett tanulók száma 1%-kal tovább csökkent. A nappali tagozat első évfolyamára 800-zal többen iratkoztak be a tervezettnél, ez részben azzal függ össze, hogy a pedagógusképzést bővítették. Az elmúlt évei hez képest némileg csökkent a rendszeres állán támogatásban részesülő hallgatók aránya (83, 0 o). A hallgatóknak majdnem a fele lakik diák otthonokban, s ez mintegy 200-zal több az előzi évinél. Az oktatók létszáma az előző évekénl szerényebben, de tovább növekedett. A felsőoktatásban a pécsi tudományegyete men folytatták az egyetemi szintű tanárképzé kísérletét, némely pedagógusképző intézmény ben az integrált óvónő- és tanítóképzést, fejlesz tették a szociológiai oktatást, korszerűsítettél a nem nyelvszakos képzési területeken a nyelvoktatást. A kulturális szolgáltatások ráfordítása 9,8 milliárd forint volt, költségvetési támogatása az 1983. évit mintegy 5%-kal meghaladja. A kulturális terület pénzügyi és gazdasági szabályozórendszerének korszerűsítése következtében javult a szolgáltatás. Leányvállalatot is alapítottak, mégpedig a Magyar Nemzeti Galériában, s több új kulturális egyesület kezdte meg működését. A könyvtárlátogatók száma 21 millió, az előző évinél 1 millióval nagyobb volt. A múzeumlátogatók száma 20 millióra növekedett, s több mint 5 millióan látogatták a színházakat. Befejeződött az Operaház felújítása és szeptembertől az év végéig 52 előadást tartottak a felújított épületben. Minthogy nagyobb lett a kulturális terület költségvetési támogatása, arra is mód nyílt, hogy felemeljék a koronázási ékszerek védelmére szolgáló polgári fegyveres őrség létszámát. Ezenkívül az Üj Magyar Központi Levéltárban megkezdték a számítógépes nyilvántartás rendszeres kiépítését. A rádió és a televízió ráfordítása 2,8 milliárd forint volt. A Magyar Televízió az elmúlt évben — anélkül, hogy a műsoridőt növelte volna — a műsorszerkezet átalakításával a nyugdijasoknak és a több műszakban dolgozóknak szánt műsorkínálatát külön délelőtti müsorsáv beiktatásával javította. A Magyar Rádió műsorszerkezetének megújítása számos — nagy közönségsikert arató — műsort eredményezett (Ecomix, Bagoly, Napközben, Gondolatjel). A Petőfi adó éjszakai műsora 5,3%-kal megnövelte műsoridejét. A testnevelés és a sport feladataira a ráfordítás 1981-ben 1,6 milliárd forint volt; ez 4.5" V
