Országgyűlési irományok, 1975. I. kötet • 1-62. sz.

1975-28 • Törvényjavaslat a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról

313 7 Ha az előterjesztést más szerv kapja, az nyolc napon belül továbbítja az elintézésre hivatott szervhez és erről az érdekelt személyt írásban tájékoztatja. Ha a közérdekű bejelentés, illetőleg javaslat előterjesztése szóban történt, az áttételről nem szükséges írásbeli értesítést adni. A közérdekű bejelentés és javaslat elintézése egyaránt az ügykör szerint hivatott szerv, a személyre vonatkozó közérdekű bejelentés elintézése pedig a Munka Törvénykönyve szerint meghatározott közvetlen felettes hatáskörébe tartozik. E főszabály alól kivétel az, hogy a közérdekű bejelentés és javaslat vizsgálatát és elintézését a felügyeletet ellátó szerv, a népi ellenőrzési bizottság, illetőleg az ügyészség a vizsgálatot végző szervtől mindenkor, vagyis az eljárás bármely szakaszában magához vonhatja. Fontos garanciális rendelkezés, hogy a vizsgálatot végző szerv a nagyobb jelentőségű közérdekű bejelentés elintézéséről annak eredményétől függetlenül tájékoztatja a felettes szervét. Azt, hogy a közérdekű bejelentés mikor nagyobb jelentőségű, az eset összes — személyi és egyéb — körülményeinek mérlegelése alapján lehet csak eldönteni (5—6. §). 3. Előfordul, hogy a bejelentő vagy a javaslattevő igényt tart személyes meghallgatására, bár a legtöbb esetben erre nincs szükség. Ezért a törvényjavaslat az elintézésre hivatott szervre bízza annak megítélését, hogy a bejelentőt (a javaslattevőt) meghallgatja-e. Meghallgatásra akkor kerül sor, ha az ügy jellege, a bejelentés, illetőleg a javaslat tartalma azt szükségessé teszi a tények megállapítása, és így az ügy elbírálásának eredményessége érdekében. A bejelentés, illetőleg a javaslat tárgyilagos elbírálásának nélkülözhetetlen feltétele az is, hogy az ügyintéző elfogulatlan legyen. A törvényjavaslat kizárja az ügy elintézéséből azt, akinél ez a feltétel nem áll fenn. Nem várható elfogulatlan döntés pl. attól, aki a bejelentőnek vagy javaslattevőnek hozzátartozója, vagy aki az ügy kimenetelében személyében is érdekelt közvetlenül vagy közvetett módon (7—8. §). 4. A közérdekű bejelentés és javaslat megvizsgálása alapján az eljáró szerv többféle intézkedést tehet az ügy gyors és hatékony elbírálása, a helytálló bejelentés alapján a közérdeknek megfelelő állapot helyreállítása, valamint a célszerű és hasznos javaslatok megvalósítása érdekében (13. §). A törvényjavaslat szerint mellőzni lehet a korábbival azonos tartalmú, továbbá a névtelen bejelentés vizsgálatát. A korábbival azonos tartalmú bejelentéssel esik egy tekintet alá az az eset is, amikor a bejelentő egyidejűleg több szervhez teszi meg a bejelentését és azt az elintézésre hivatott szerv egyszer érdemben megvizsgálta. Megkülönböztetett gondossággal kell a névtelen bejelentés vizsgálatának elrendelését kezelni, és arra csak akkor kerülhet sor, ha az összes körülmény mérlegelése alapján alaposan feltételezhető, hogy a bejelentésben foglaltak megfelelnek a valóságnak. Ilyen módon is arra kell nevelni az állampolgárokat, hogy a bejelentéseikben foglaltakért nyíltan is vállalják a felelősséget (9. §). A közérdekű bejelentések és javaslatok vizsgálatában és elintézésében mind az eljáró, mind a közreműködő szervek kötelesek a szükséges — érdemi és közbeeső — intézkedéseket haladéktalanul megtenni. A közérdekű bejelentéseket, illetőleg javaslatokat általában a beérkezéstől számított harminc napon belül kell elbírálni. Fontos rendelkezése a törvényjavaslatnak az, hogy az elintézésre hivatott szerv a vizsgálat befejezésekor nem csupán a megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről köteles a bejelentőt vagy a javaslattevőt írásban haladéktalanul értesíteni, de az állásfoglalás indokait is közölnie kell. Az írásbeli értesítés csak akkor mellőzhető, ha az elintézésről a bejelentőt (javaslattevőt) szóban tájékoztatták, és ő a tájékoztatást tudomásul vette. Ha e két együttes feltétel közül bármelyik hiányzik, az írásbeli értesítés kötelező (10—11. §).