Országgyűlési irományok, 1975. I. kötet • 1-62. sz.
1975-17 • Törvényjavaslat az élelmiszerekről
265 is továbbá a vitaminnal dúsított és diétás élelmiszert, valamint a gyermekek részére készített tápszert és konzervet előállítani. A gyártási engedély előírása azt a célt szolgálja, hogy korábban nem használt nyersanyagból, adalékanyagból, vagy eddig nem alkalmazott gyártási eljárással élelmiszert (új élelmiszert) csak akkor állíthassanak elő, ha az illetékes szervek az új terméket előzetesen megvizsgálták és emberi fogyasztásra alkalmasnak találták. Indokolt továbbá, hogy vitaminnal dúsított és diétás élelmiszereket, valamint gyermektápszert és gyermekkonzervet a rendeltetésüknek megfelelő nyersanyagból, v összetételben, minőségben és technológiával állítsák elő, mert ezek az általános előírásokon túlmenően különleges követelményeket igényelnek. A felsorolt termékeket csak az a vállalat állíthatja elő, amelyik a gyártási engedélyt megkapta. E szabály alól egyedül az új élelmiszer a kivétel, amelyet az engedélyezés után mindenki, aki élelmiszer előállítására jogosult, előállíthat a gyártási engedélyben közzétett nyersanyagból és összetételben, valamint az ott előírt gyártási eljárással. • Az élelmiszerek csomagolása és jelölése (21—23. §) 1. A fogyasztók alapvető érdeke, hogy az élelmiszereket korszerű, kulturált formában kapják. Ezért a javaslat kötelezővé teszi az élelmiszerek csomagolását (21. §). Természetszerűleg nem vonatkozik ez a szabály a vendéglátás keretében szolgáltatott ételekre, italokra és cukrászati termékekre akkor, ha azokat — mint általában szokás — a kiszolgálás helyén fogyasztják el. Jogszabály kivételt tehet az eredeti állapotban forgalomba hozott egyes nyers élelmiszerek tekintetében (pl. amelyek természetes adottságaiknál fogva csak héjazatuk eltávolítása után fogyaszthatók: zöldség, dinnye stb.). A törvény egyéb rendelkezései természetszerűleg ezekre a nyers élelmiszerekre is vonatkoznak. A csomagolóanyagnak meg kell védenie az élelmiszert a minőségcsökkenéstől, a szennyeződéstől és a fertőzéstől. Csomagolásra eddig még nem használt anyagot (új csomagolóanyag) csak előzetes vizsgálat után kiadott engedély alapján szabad felhasználni. A vizsgálat célja a csomagolóanyag alkalmasságának megállapítása, főként annak vizsgálata, hogy az élelmiszerrel közvetlenül érintkező csomagolóanyag nincs-e káros hatással a benne elhelyezett termékre. 2. A javaslat szerint az élelmiszereket lehetőleg már az előállító csomagolja a fogyasztók (felhasználók) által keresett egységekbe (ipari csomagolás) (22. §). Ez a V rendelkezés is fogyasztói érdekeket szolgál, mert az élelmiszer higiénikus körülmények között jut el az előállítótól a felhasználóhoz, illetőleg a fogyasztóhoz. Ezzel elkerülhető a többszöri méréssel szükségszerűen együttjáró veszteség és esetleges súlycsonkítás is. Mindez a kereskedelmi kiszolgálás korszerűsítésével is összhangban van. Az élelmiszerek ipari csomagolásán fel kell tüntetni a szabványban előírt, továbbá mindazokat az adatokat, amelyek a fogyasztók tájékoztatása és az ellenőrzés végett szükségesek (így különösen a készítmény megnevezését, a mennyiséget, a gyártási időt, azt az időtartamot, ameddig az élelmiszer a minőségét megőrzi, a fogyasztói árat, stb.). 3. A javaslat elrendeli a gyorsan romló — legfeljebb 6 napon át romlás nélkül eltartható — élelmiszerek csomagolásán a fogyaszthatósági határidő feltüntetését (23. §). A fogyaszthatósági határidő feltüntetése hármas célt szolgál: — Kötelező alkalmazása Ösztönzi a forgalomba hozót a megfelelő, a minőség megőrzésére alkalmas tárolásra és az áru időben történő forgalomba hozatalára.
