Országgyűlési irományok, 1975. I. kötet • 1-62. sz.
1975-17 • Törvényjavaslat az élelmiszerekről
12 2 6 4 hogy az élelmiszernek meg kell felelnie a szabványban vagy más minőségi előírásban meghatározott követelményeknek (16. §). A szabványok és más minőségi előírások azért tartalmaznak élelmezés-egészségügyi jellemzőket is, mivel egyrészt a nyersanyagokra és a feldolgozás körülményeire megszabott egészségügyi feltételek teljesülését a késztermékben lehet ellenőrizni, másrészt ezek a jellemzők az élelmiszerek minőségi tulajdonságait és eltarthatóságát is befolyásolják. A minőségi követelmények szabályozzák az élvezhetőséget meghatározó érzékszervi tulajdonságokat, a tápértékhez szorosan kapcsolódó összetételű adatokat, az árral összefüggő súlyt (térfogat), de kitérnek a minőség megóvását, az eltarthatóság növelését elősegítő csomagolási jellemzőkre és a csomagolt élelmiszer jelölésére is. Számol azonban a javaslat azzal, hogy nincs minden élelmiszerre szabvány vagy más minőségi előírás, ezért elrendeli ilyen esetben a minőségre vonatkozó egyes adatoknak az üzemenként vezetett gyártmánykönyvbe való feljegyzését (17. §). A gyártmánykönyv lehetővé teszi a minőség ellenőrzését, emellett az árkalkuláció alapjául szolgál. Az olyan élelmiszerek vonatkozásában ugyanis, amelynek minőségét szabvány vagy más előírás nem határozza meg, a minőség- és árellenőrzést nem lehetett kellően végezni. 2. A fogyasztói érdekvédelem egyik legfontosabb szabálya a hamisított élelmiszer előállításának és forgalomba hozatalának tilalma (18. §). Az élelmiszerhamisítás elsősorban egészségügyi szempontból káros. Emellett azonban a hamisítónak az a célja, hogy nem élelmiszeripari nyersanyag, vagy más élelmiszer előállítására szolgáló nyersanyag felhasználásával jogosulatlan jövedelemre tegyen szert. Ezzel a fogyasztók tudatos megtévesztése útján azokat anyagilag is megkárosítja. Jogszabályaink már a múlt századtól kezdve rendelkeztek az élelmiszerhamisítás megakadályozásáról. Az élelmiszer hamisítás ma már nem gyakori jelenség; a szabályozás eredményesnek bizonyult visszaszorítására. Ezért indokolt ezt a szabályt változatlanul fenntartani. A hamisított élelmiszert meg kell különböztetni a csökkent minőségű élelmiszertől (29. § (2) bek.). Utóbbi nem idegen anyagból, hanem az előírtnál gyengébb minőségben előállított termék. 3. A javaslat elrendeli (19. §), hogy „Magyar Élelmiszerkönyv" elnevezéssel meg kell valósítani — a számos külföldi államban már bevezetett — élelmiszer adattárt (Codex Alimentarius Hungaricus). Ebbe azoknak az élelmiszereknek, illetőleg adatoknak a felvételét kell majd elrendelni, amelyek összetétele, minősége, ízesítése, technológiája, elkészítése már kialakult és hosszabb idő óta állandósultnak tekinthető. Az Élelmiszerkönyv célja elsősorban az, hogy a világszerte elismert magyar élelmiszerek minőségére, gyártására vonatkozó fontosabb adatokat, a gyártási eljárás elvi leírását egy helyen gyűjtse össze, őrizze meg és szabályozott módon bocsássa az érdekeltek rendelkezésére. Mindez külkereskedelmi érdekeket is szolgál. Nem szükséges az Élelmiszerkönyvbe felvenni — a javaslat szerint — a vendéglátóipar és a cukrászat keretében készített termékeket. Gyártási engedély (20. §) A javaslat egyes termékek előállítását gyártási engedélytől teszi függővé annak érdekében, hogy ezeknek a termékeknek előállítása, összetétele és minősége fokozott ellenőrzés alá kerüljön. Kizárólag gyártási engedély alapján szabad az új,
