Országgyűlési irományok, 1975. I. kötet • 1-62. sz.

1975-12 • Törvényjavaslat az emberi környezet védelméről

io23 2 többféle és erősödő mértékű környezeti ártalom és károsodás jelentkezik, ugyanakkor növekednek a társadalom igényei a harmonikus, egészséges környezetre. b) A környezetvédelmi munka különböző gazdasági feladatok megoldásához, illetve különböző államigazgatási szervek működéséhez kapcsolódik. A szerteágazó termelő-, kommunális és igazgatási tevékenység kellő koordinálást kíván, hogy a társadalom számára minél kedvezőbbé váljanak az életfeltételek, és minél hatékonyabb legyen a környezet jelenlegi állapotát kedvezőtlenül befolyásoló hatások elleni fellépés. Ennek érdekében fontos feladat a környezetvédelem területén működő erők szétforgácsoltságának megszüntetése, a megfelelő koordinációs munka, az állami ellenőrzés és irányítás fokozása, valamint egységes felelősségi rendszer kialakítása. III. Az emberi környezet védelméről szóló törvényjavaslat hasznosítja a környezet védelmét szolgáló jogszabályaink végrehajtásának gyakorlati tapasztalatait, továbbá a külföldi — elsősorban a szocialista — országok átfogó környezetvédelmi törvényeinek nálunk is alkalmazható rendelkezéseit. Összefoglalja a környezet védelmét szolgáló eddigi jogi szabályozás eredményeit, és ennek alapján, eredményeink továbbfejlesztésével alakít ki egységes jogi rendezést. A törvényjavaslat legfontosabb vonásai a következők: a) Az emberi környezet védelmében és megóvásában nem a szó szoros értelmében vett védekezés az elsődleges cél, hanem a megelőző, távlati, tervszerű környezetalakítás. A környezet alakításához szükséges feltételeket fokozatosan, tervszerűen lehet kialakítani, elsősorban helyes beruházási politikával, a megfelelő technológiák megválasztásával, az átgondolt, következetes településfejlesztéssel. Emellett azonban a meglevő környezeti ártalmak és károsodások kiküszöbölése vagy csökkentése is fontos, rendszeres feladat. b) Az átfogó, egységes szabályozás érdekében a javaslat a védelemre szoruló emberi környezetnek nem csupán egyes kiemelt területeivel, hanem annak teljességével foglalkozik; az emberi környezet összefüggő természeti egységeit — egyrészt a földet, a vizeket, a levegőt, az élővilágot, a természeti tájat, másrészt az ember által alkotott települési környezetet — helyezi védelme alá. Ugyanakkor a javaslat nem vonja a törvény szabályozási körébe a tágabb értelemben vett emberi — például a munkahelyi — környezetet, mert az más sajátos célú — például egészségügyi, munkavédelmi — szabályozást igényel. Ezzel a szabályozási móddal is kifejezésre jut, hogy az emberi környezet védelme nem külön ágazati tevékenység; ezen a téren sem különülhet el a társadalom érdeke és más szűkebb érdek olyan mértékben, hogy a környezet megvédése elkülönült ágazati tevékenységgé önállósuljon. A szabályozás szerkezetét az emberi környezetet alkotó tárgyak fő csoportjai határozzák meg. A védelmükre vonatkozó szabályokat a javaslat mégis úgy alakítja ki, hogy nem önmagában a környezeti tárgyat védi, hanem az azzal kapcsolatban álló ember áll a védelem középpontjában. c) A javaslat megfogalmazza a környezetvédelem egészére kiterjedő általános tilalmakat és követelményeket. Általánosan minden olyan tevékenységet vagy mulasztást megtilt, amely bármely védelem alatt álló környezeti tárgyat — a földet, a vizeket, a levegőt, az élővilágot, a tájat, a települési környezetet — szennyezi, ártalomnak vagy más káros hatásnak teszi ki, s azzal annak természetes tulajdonságait hátrányosan megváltoztatja, vagy az emberi életkörülményeket rontja. Ezzel a megoldással a javaslat az eddiginél szélesebb körben biztosítja a jogi felelősség érvényesülését. Ilyen általános tilalmak mellett is szükséges, hogy a javaslat