Országgyűlési irományok, 1971. I. kötet • 1-63. sz.
1971-7 • Törvényjavaslat az ifjúságról
83 n II. fejezet Az ifjúság nevelése és oktatása 1. A szocializmus teljes felépítése, a tudományos-technikai haladás magas követelmények elé állítja a társadalmat és benne az ifjúságot. Mivel az ifjúságra vár a társadalom fejlődésének továbbvitele, a javaslat 5. §-a kimondja, hogy erre a feladatra a társadalom sokoldalú neveléssel, oktatással és képzéssel készíti fél a fiatalokat. 2. A családjogi törvénynek a szülő és gyermeke közötti viszonyt rendező szabályai alapján kimondja a javaslat, hogy a gyermekek felnevelése, a fiatalokról való gondoskodás elsősorban a szülők kötelessége. E rendelkezésével a javaslat elismeri, illetőleg fokozottan hangsúlyozza a családi nevelés jelentőségét. Arra az esetre, ha a szülő a kötelezettségének nem tud eleget tenni, a helytállásban őt követők sorrendjéről a javaslat jellegénél fogva nem rendelkezhet. Erre vonatkozóan a hatályos jog tartalmaz szabályokat. A család, valamint a szülői tekintély és felelősség erősítését szolgálja a javaslat azzal is, hogy a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséért a szülői felelősséget hangsúlyozza. Iránymutatásként a jövőre úgy rendelkezik, hogy mindenekelőtt ahhoz kell megfelelő feltételeket biztosítani, hogy a gyermekek saját családjukban nevelkedhessenek. Az ehhez szükséges feltételek megteremtése a keretjellegű szabályokat tartalmazó javaslaton alapuló konkrét szabályozásra tartozik. E rendelkezésnek a célja mindössze annyi, hogy a családok és a családi nevelés támogatásának sajátos módjához adjon lehetőséget (6. § (i) bek.). Az előbbi rendelkezésekkel összhangban áll a (2) bekezdés, amely megállapítja, hogy a szülők gyermekeik felneveléséhez az államtól segítséget kapnak a gyermekintézmények, kollégiumok létesítésével, fenntartásával, valamint a szociális intézkedésekkel. Az utóbbiak köre rendkívül tág és egyre bővülő. A szociális intézkedések közé tartozik pl. a szülési szabadság, a gyermekgondozási segély, a sokgyermekes családok lakásigényeinek kedvezményes elintézése, a szülők jövedelmével arányos bölcsődei és egyéb díjak. 3. A társadalmi haladás, a szocializmus építése csak sokoldalúan művelt emberekkel valósítható meg. A társadalom igénye mellett az egyén érdekei megkövetelik az általános és a szakmai műveltség színvonalának a tudományos-technikai fejlődéssel arányos növelését annak érdekében, hogy mindenki képességei és tudása szerint vehessen részt a szocialista építésben, népünk alkotó munkájában. E feladat megvalósítása elsősorban az iskolák, a nevelési-oktatási intézmények feladata. Erre tekintettel állapítja meg a javaslat 7. §-ának (1) bekezdése, hogy az ifjúság nevelésének, oktatásának és képzésének alapvető intézménye az iskola. A 7. § (2) bekezdése valamennyi iskolára, tehát az oktatási rendszer minden fokán működő nevelési-oktatási intézményre érvényes rendelkezéseket tartalmaz, a nevelő-oktató munka általános célkitűzéseit határozza meg. A tanulók szocialista nevelésének biztosítása, a korszerű képzés megvalósítása feltételezi, hogy az oktatási intézményekben folyó általános és szakképzés célját, tartalmát és formáit, valamint — az általános tankötelezettséget meghaladóan — a képzésben részt vevők létszámát a társadalom szükségleteivel összhangban megtervezzék, s e tervek megvalósításához szükséges feltételekről gondoskodjanak. A javaslat 7. §-ának (3) bekezdése kifejezésre juttatja, hogy államunk nemcsak jogot biztosít a tanuláshoz, hanem megteremti annak feltételeit is, hogy e jogával
