Országgyűlési irományok, 1971. I. kötet • 1-63. sz.

1971-7 • Törvényjavaslat az ifjúságról

12 84 minden fiatal egyenlő feltételek mellett élhessen. Ezért a személyi vagy tárgyi körülményeik miatt az arra rászoruló fiataloknak segítséget kíván nyújtani a zavartalan tanuláshoz. Ennek leghatékonyabb módjaként az akadályt jelentő körülmények felszámolását jelöli meg. 4. A 8. § kimondja, hogy az ifjúság szocialista nevelése nemcsak a nevelésioktatási intézmények, hanem a fiatalokat foglalkoztató munkahelyek és a fegyveres erők, valamint a fiatalok szabad idejének hasznos felhasználásában, egészségének védelmében közreműködő intézmények, a társadalmi és a tömegszervezetek feladata is. 5. A javaslat 9. §-a a fegyveres erőknek (a néphadsereg és a határőrség) az ifjúság nevelésével kapcsolatos feladatait határozza meg. A fiataloknak a haza fegyveres védelmére történő kiképzése tartalmát tekintve szintén nevelő-oktató tevékenység. A katonai szolgálat ideje alatt a fiatalok azonban nemcsak a szolgálat teljesítéséhez szükséges ismereteket sajátítják el, hanem emellett a polgári életben hasznosítható ismereteket is szereznek, általános és szakmai műveltségük is gyarapodik. A fegyveres erők tehát sajátos szerepet töltenek be az ifjúság nevelésében, a fiatalok személyiségének formálásában. A katonai szolgálat hozzásegíti a fiatalokat ahhoz, hogy a társadalmi feladatokkal azonosuló, azokért felelősséget érző emberekként térjenek vissza a polgári életbe. 6. A gyermek- és ifjúságvédelemről rendelkező 10. § (i) bekezdése a tevékenység lényegét feladat meghatározással jellemzi. A gyermek- és ifjúságvédelem állami feladat. Az ezért felelős állami szervek a társadalmi és tömegszervezetek segítségével, velük együttműködve teljesítik feladatukat. Ugyanakkor a gyermek- és ifjúságvédelem állami szerveinek munkáját széles körű társadalmi aktívahálózat is támogatja, ellátva a megelőzés és az utógondozás feladatait. Mindezek szükségessé teszik a gyermek- és ifjúságvédelemben közreműködő szervek feladatainak részletes meghatározását és munkájuk összehangolását. A javaslat 10. §-ának (3) bekezdése a fiatalkorú bűnözés vonatkozásában a társadalom, illetőleg az egyes állampolgároknak a fiatalkori bűnözéssel kapcsolatos erkölcsi értékítéletére, illetőleg magatartására kíván hatni, amikor kifejezésre juttatja, hogy az illetékes állami szerveknek a fiatalkori bűnözés elleni tevékenységét az említetteknek elő kell segíteniük. A fiatalkori bűnözés elleni küzdelemben való részvétel formái rendkívül változatosak lehetnek; a szocialista együttélés szabályaiba ütköző magatartások helytelenítésétől, ennek kifejezésre juttatásától, az aktív közreműködésig, a megelőzésben és az utógondozásban való részvételig terjedhetnek. 7. Az ifjúság nevelésében és oktatásában kiemelkedő szerepük van a pedagógusoknak, illetőleg mindazoknak, akik az ifjúság nevelésével, oktatásával és képzésével hivatásszerűen foglalkoznak. E megkülönböztetés azért indokolt, mert nemcsak a szakképzett pedagógusok, hanem a pedagógusi szakképesítéssel nem rendelkezők is foglalkoznak hivatásszerűen az ifjúság nevelésével, oktatásával. Mindezekre tekintettel a 11. § nem használja a „pedagógus" kifejezést, hanem a rendelkezéssel érintett személyek körét az általuk ellátott feladat tartalmi meghatározásával írja körül. A társadalom fokozott megbecsülésben részesíti az ifjúság nevelésével, oktatásával és képzésével hivatásszerűen foglalkozókat. Az erkölcsi és anyagi megbecsülés mellett ez abban is kifejezésre jut, hogy az állami szervek, a társadalom különös gondot fordít a nevelés és az oktatás feltételeinek biztosítására. A javaslat értelmében az ifjúság nevelésével, oktatásával és képzésével kapcso-