Országgyűlési irományok, 1971. I. kötet • 1-63. sz.
1971-7 • Törvényjavaslat az ifjúságról
io 82 szervek és a szövetkezetek részére kötelezően előírt feladat. E feladatukat akkor látják el eredményesen, ha időszakonként megvizsgálják egyrészt a tevékenységi körüknek megfelelő, az ifjúságot érintő feladatok végrehajtásának helyzetét, másrészt ha rendszeresen foglalkoznak a náluk dolgozó, tanuló stb. fiatalok problémáival. Ezek a vizsgálatok, elemzések akkor érik el céljukat, ha a levont következtetések, értékelések alapján az ifjúságpolitika céljainak megvalósítását szolgáló intézkedésekre kerül sor. Ezekre a vizsgálatokra az említett szerveket a törvényjavaslat végrehajtásáról szóló rendelkezések kötelezik. 4. A Magyar Népköztársaság Alkotmánya meghatározza az alapvető állampolgári jogokat, többek között a munkához, a pihenéshez, a művelődéshez való jogot. Ezek valamennyi állampolgárt, életkorukra tekintet nélkül megületik. A javaslat 2. §-a az ifjúság alapvető jogait határozza meg. Ezért megismétli azokat a jogokat is, amelyek az ifjúságot már az Alkotmány alapján megilletik. Az Alkotmányban meghatározott állampolgári jogok és a javaslatban meghatározott jogok közötti eltérést az ifjúsággal szemben támasztott követelmények és az értük érzett felelősség teszi indokolttá. Az ifjúságot megillető jogok megállapításakor az életkornak, és az életkornak megfelelő igényeknek különös jelentőségük van. így e jogok között olyanok is vannak, amelyek az ifjúsághoz nem tartozók számára — éppen életkoruk miatt — már nem vagy csak kevésbé jelentősek. A 2. § általaoan határozza meg az ifjúság alapvető jogait, s a II— VI. fejezet tartalmazza azokat a részletes rendelkezéseket, amelyek az állami szervek és a szövetkezetek kötelezettségeként lehetővé teszik az ifjúság számára, hogy e jogaival élhessen. Ez a szabályozás a jogok és a kötelezettségek egységét valósítja meg: amire a javaslat az ifjúságnak jogot ad, annak megvalósítását valamely szervnek vagy szerveknek kötelességévé teszi. Jellemző e jogok és kötelezettségek sajátos viszonyára az is, hogy ezeknek a jogoknak a jogosítottja az ifjúság, mint sajátos korosztály. Ugyanakkor a 3. § minden fiatalt személy szerint terhelő kötelességeket és elvárásokat állapít meg, amelyek a szocialista embereszmény alapján nyertek megfogalmazást és egyaránt szolgálják a fiatalok egyéni, valamint a társadalom egészének érdekeit. Az ifjúság fejlődéséért nemcsak a társadalom, hanem maga az ifjúság is felelős. Ezért a társadalom elvárja azt is, hogy az ifjúság éljen a társadalom által nyújtott jogaival és teljesítse a társadalommal szemben fennálló kötelességeit. A javaslat tehát a jogok és a kötelezettségek összehangolt rendezésével kívánja elősegíteni az ifjúság szocialista nevelését, az ifjúságpolitika céljának megvalósulását. 5. Az ifjúságpolitika céljainak eredményes megvalósítása szempontjából nem hagyható figyelmen kívül, hogy az ifjúság mint sajátos korosztály a társadalom munkájában való részvétele, a nemek és az egyes korcsoportok szerinti megoszlása miatt nem tekinthető egységesnek. Mindez sajátos intézkedéseket tesz indokolttá. Az alkalmazott nevelési módszerek és eszközök kiválasztása, az ifjúsággal való bánásmód nem lehet gépies, figyelemmel kell lenni az említett sajátosságokra. 6. Az ifjúságpolitika céljainak megvalósítása feltételezi az ifjúságnak, mint egésznek, valamint egyes rétegeinek — életkörülményeit, helyzetét is felölelő megismerését. Ennek érdekében a javaslat előírja az ifjúsági kérdések tudományos kutatását és a kutató tevékenység eredményeinek széles körű felhasználását az ifjúságpolitika célkitűzéseinek szolgálatában (4. § (2) bek.).
