Országgyűlési irományok, 1971. I. kötet • 1-63. sz.
1971-6 • Törvényjavaslat a szövetkezetekről
48 69 veit. így nemcsak az elnökség, de a felügyelő bizottság és a nőbizottság is közvetlenül az országos tanácsnak számol be és ennek tartozik felelősséggel. b) Az országos tanácsok feladatait a törvényjavaslat a 91. §-sal kapcsolatban kifejtett szempontok szerint határozza meg. Sajátos rendelkezés viszont, hogy az országos tanács a szövetkezetek részére nyújtandó szolgáltatások céljára vállalatot is alapíthat. A 104. § rendezi az országos tanács jogállását, viszonyát az országos hatáskörű állami szervekhez; a 105. § pedig az országos tanácsnak a területi (szakmai) szövetségekhez és a szövetkezetekhez való viszonyát szabályozza. Ha az országos tanács az ágazatához tartozó szövetkezetek összességét érintő valamely kérdés jogi szabályozását tartja szükségesnek, az illetékes miniszterhez fordul (aki a jogi szabályozásra vagy annak kezdeményezésére illetékes). Az illetékes miniszter köteles a javaslattal kapcsolatban érdemben állást foglalni. Ha vita van a javaslattal kapcsolatban, a vitát a Minisztertanács döntése alá lehet bocsátani. Ezek a szabályok biztosítják, hogy a szövetkezetekre vonatkozó jogi szabályozás terén az országos tanácsoknak kezdeményező szerepe legyen, és ennek a garanciái is meglegyenek. A 104. § megtiltja a szövetkezetekkel kapcsolatos állami feladatoknak az országos tanácsra való átruházását. A szövetkezetekkel kapcsolatos állami feladatokat — a VIII. fejezetben foglaltak szerint — a jövőben kizárólag az állami szerveknek kell ellátniuk. Az országos tanács — hasonlóan a területi szövetséghez — nem hozhat kötelező határozatokat a szövetkezetekre és szövetségeikre nézve. Az országos érdekképviseleti szerv társadalmi jellegének és a szövetkezetek önállóságának az a módszer felel meg, hogy az országos tanács irányelveket és ajánlásokat ad ki. Az országos tanács által kiadott irányelvet vagy ajánlást az érintett szövetkezet vagy szövetség megfelelő testületi szerve köteles megtárgyalni. Nyilvánvaló ui. ? hogy az országos tanács csak akkor ad ki irányelvet vagy ajánlást, ha az feltétlenül indokolt; biztosítani kell viszont, hogy az ilyen országos jelzések szükség esetén eljussanak minden szövetkezethez. A megtárgyalási kötelezettség egyébként nem jelenti azt, hogy az irányelv vagy ajánlás kötelező lenne a szövetkezetre. Az országos tanács irányelve vagy ajánlása is csak akkor válik a szövetkezetre kötelezővé, ha azt a szövetkezet illetékes testületi szerve elfogadja. A 104. §-ban foglaltakhoz hasonló jogállást biztosít a 105. § (2) bekezdése az illetékes miniszterek szamára. Az országos tanács által kiadott irányelvek vagy ajánlások a szövetkezetek gazdálkodásának átfogó kérdéseit is tartalmazhatják, ami rendszerint a gazdasági természetű jogszabályok végrehajtásával is szorosan összefügg. Ezért feltétlenül szükség van arra, hogy az illetékes miniszter az ilyen irányelvről — még a kiadása előtt — véleményt nyilvánítson. Természetesen ez nem indokolt akkor, ha tisztán mozgalmi kérdésekről van szó.. 3". A szövetkezetek érdekképviseleti szervei körében kapott helyet az Országos Szövetkezeti Tanácsra vonatkozó néhány rendelkezés. Az OSZT eddig is jelentős tevékenységet fejtett ki, mint a magyar szövetkezeti mozgalom társadalmi tanácskozó testülete. A törvényjavaslat éppen ezért az OSZT-t továbbra is fenntartja, és feladatkörét törvényi szinten szabályozza. \
