Országgyűlési irományok, 1971. I. kötet • 1-63. sz.

1971-60 • Törvényjavaslat a társadalombiztosításról

669 33 Ha a sérült állapota változik, ennek megfelelően a baleseti járadékot, illetve a rokkantsági nyugdíjat módosítani kell, esetleg meg kell szüntetni. Előfordul, hogy a baleseti rokkantsági nyugdíjat állapotjavulás nélkül is meg kell szüntetni, mert a sérült a korábbinál nem lényegesen kevesebb keresettel rendszeresen dolgozik. Ez a sérült nem kerülhet hátrányosabb helyzetbe annál, akinek a munkaképesség csökkenése a 67%-ot nem éri el. Ezért ilyen esetben a javaslat a sérült részére 4. fokozatú baleseti járadékot biztosít (90—91. §). A jelenlegi rendelkezésekkel egyezően a fiatalabb korban balesetet szenvedett dolgozó 24. életévének a betöltésétől kérheti baleseti rokkantsági nyugdíja újbóli megállapítását a vele azonos vagy hasonló munkakörben foglalkoztatottak átlagos keresete alapján. A balesetet szenvedett szakmunkástanuló baleseti rokkantsági nyugdíját a 24. életév betöltésétől arra a munkakörre vonatkozó átlagkereset alapján kell újból megállapítani, amelyre a tanuló képzése irányult (92. §). 7. A nyugdíj megállapítása után szerzett szolgálati idő figyelembevételével a baleseti rokkantsági nyugdíj mértékét az öregségi, illetőleg a rokkantsági nyugdíjhoz hasonlóan lehet növelni. A jövőben a baleseti rokkantsági nyugdíjast is megilleti az a kedvezmény, hogy a nyugdíj megállapítása után végzett munkával elért 36 havi kereset alapján nyugdíjának újbóli megállapítását kérheti (93. §). 8. A fokozott gondoskodás nemcsak az üzemi baleseti sérültekre, hanem hozzátartozóikra is kiterjed. A javaslat ezt az elvet az eddiginél következetesebben juttatja érvényre. Amíg ugyanis a jelenlegi szabályok szerint állandó özvegyi nyugdíj az özvegy korára, egészségi állapotára és árvaellátásra jogosult gyermekei számára tekintet nélkül csak a munkahelyen elszenvedett halálos végű üzemi baleset alapján jár, a javaslat az állandó özvegyi nyugdíjat bárhol bekövetkezett halálos végű üzemi baleset, sőt a foglalkozási betegség okozta elhalálozás esetére is biztosítja. Az új családjogi szabályokra figyelemmel az elvált nőt ez a kedvezmény csak akkor illeti meg, ha volt férjétől annak haláláig tartásdíjat kapott. A hozzátartozók részére baleseti nyugellátás akkor is jár, ha a baleseti rokkantsági nyugdíjas nem az üzemi baleset következtében hal meg. Az állandó Özvegyi nyugdíj azonban ebben az esetben az 55. életév betöltésétől, mezőgazdasági szövetkezeti tag özvegyének pedig jelenleg a 60. életév betöltésétől jár. A javaslat a fokozott gondoskodás elvének megfelelően ezt a különbséget átmenetileg sem tartja fenn, hanem az 55. életév betöltésétől biztosítja a mezőgazdasági szövetkezeti tag özvegye részére is a baleseti állandó özvegyi nyugdíjat. A hátramaradt hozzátartozók számára további kedvezmény, hogy a baleseti nyugellátások összege nem a III., hanem a II. rokkantsági csoportban járó baleseti rokkantsági nyugdíj összegéhez igazodik. Ha a baleseti rokkantsági nyugdíjas nem az üzemi baleset következtében hal meg, a jövőben az özvegyi nyugdíj nem a szolgálati idő alapján megállapítható rokkantsági nyugdíjnak, hanem az ennél kedvezőbb összegű, a III. csoport szerint járó baleseti rokkantsági nyugdíjnak a fele (94—97. §). VI. fejezet AZ IGÉNY ÉRVÉNYESÍTÉSE (98—102. §) A VI. fejezet az ellátások igénylésére, az igények elbírálására és a nyugellátások folyósítására vonatkozó alapvető rendelkezéseket tartalmazza. 1. A javaslat szerint a társadalombiztosítási ellátást minden esetben igényelni