Országgyűlési irományok, 1971. I. kötet • 1-63. sz.
1971-60 • Törvényjavaslat a társadalombiztosításról
661 25 A mezőgazdasági szövetkezeti tagoknak a tápnénz és a terhességi-gyermekágyi segély helyett ."a szövetkezettől — hasonló rendeltetéssel — betegségi és szülési segély jár. A javaslat ezt a helyzetet továbbra is fenntartja. Ennek megfelelően a törvény a végrehajtásáról szóló 124. §-ában felhatalmazza a Minisztertanácsot arra, hogy a mezőgazdasági szövetkezeti tagok táppénzre és terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultságát az általánostól eltérően szabályozza. 1. A javaslat szerint a biztosítottat táppénz, terhességi-gyermekágyi segély és anyasági segély illeti meg, halála esetén pedig temetési segély jár. Eltartott hozzátartozójának a szülése esetén anyasági segélyt, halála esetén temetési segélyt biztosít a törvény. Betegségi és anyasági ellátásra jogosultság egyidejűleg több jogcímen is fennállhat. Szükséges ezért annak rendezése, hogy mely ellátások nem vehetők egyidejűleg igénybe. A javaslat szerint táppénz és baleseti táppénz, illetőleg ezek bármelyike és terhességi-gyermekágyi segély ugyanazon jogviszony alapján egyidejűleg nem jár. Annak azonban nincs akadálya, hogy a biztosított több jogviszony esetén mindegyik jogviszonya alapján külön-külön részesüljön táppénzben vagy terhességi-gyermekágyi segélyben, illetőleg egyik jogviszonya alapján terhességi-gyermekágyi segélyben, a másik alapján pedig táppénzben. Anyasági és temetési segély viszont akkor is csak egyszeresen jár, ha erre a jogosultnak több jogviszony alapján nyílik igénye (15—16. §). 2. A táppénzre jogosultságot, a keresőképtelenség eseteit és a táppénz folyósításának időtartamát szabályozó rendelkezések lényegében megfelelnek a hatályos jognak (17—20. §). 3. A javaslat kizárja annak a táppénzre jogosultságát, aki keresőképtelenségét szándékosan okozta. A Minisztertanács kap viszont felhatalmazást annak szabályozására, hogy a jogosult felróható magatartása miatt mely esetekben lehet a táppénzt megvonni. Az egészségügyről szóló törvénnyel összhangban nem vonható meg természetesen a táppénz attól, aki orvosi javaslat ellenére nem veti alá magát műtétnek vagy ennek minősülő vizsgálati eljárásnak, továbbá olyan vizsgálati vagy gyógyító eljárásnak, amely életét veszélyezteti (21. §). 4. A javaslat a táppénz alapjának és mértékének a meghatározását a Minisztertanács hatáskörébe utalja. Kimondja azonban, hogy a táppénz — a kórházi ápolás idejére járó táppénz kivételével — a kereset napi átlagának 65 százalékánál nem lehet kevesebb (22. §). 5. A terhességi-gyermekágyi segély törvényi szabályozása megfelel a hatályban levő rendelkezéseknek. A segély általában a szülési szabadság tartamára jár. Egyes biztosítottakat, mint pl. a bedolgozók egy részét, valamint a megbízás alapján rendszeresen és személyesen munkát végzőket szülési szabadság nem illeti meg. Az egyéb feltételek fennállása esetén azonban terhességi-gyermekágyi segély számukra is a munkaviszonyban álló dolgozókat megillető szülési szabadsággal azonos időtartamra jár (23—25. §). 6. A hatályos joggal egyezően az anyasági segélyre jogosultságot a javaslat az anya- és gyermekvédelmi politikával összhangban a biztosítottnak és hozzátartozójának lényegében azonos feltételekkel biztosítja, és attól teszi függővé, hogy a szülő nő részt vett-e terhességi orvosi vizsgálaton. A segély összegét a végrehajtási rendelet állapítja meg. (26. §). 7. Hozzátartozójának halála esetén a biztosított temetési segélyt jelenleg csak akkor kaphat, ha legalább 180 napi biztosítási ideje van. A javaslat ezt a feltételt nem tartja fenn. A segélyre vonatkozó rendelkezések egyebekben nem változnak (27. •§).
