Országgyűlési irományok, 1971. I. kötet • 1-63. sz.

1971-60 • Törvényjavaslat a társadalombiztosításról

26 662 III. Fejezet CSALÁDI PÓTLÉK (28-35. §) A családi pótléknak kiemelkedő szerepe van a gyermekes családok intézményes anyagi támogatásában. Ezért indokolt, hogy alapvető rendelkezéseit törvény szabályozza. 1. A javaslat a családi pótlékra jogosultságnál új szemléletet érvényesít. Jelenleg akkor is a szülő kapja a családi pótlékot, ha a gyermeket nem a saját háztartásában tartja el, az általa fizetett tartásdíj azonban eléri a gyermekre eső pótlék összegét. Ez lehetővé teszi, hogy a szülő gyermektartási kötelezettségének a családi pótlék átengedésével tegyen eleget. A javaslat szerint a családi pótlék a jövőben annak jár, aki a gyermeket háztartásában ténylegesen eltartja (28. §). 2. A javaslat szerint a biztosítottat középiskolai tanulmányokat folytató gyermeke után, annak 19 éves koráig, akkor is megilleti a családi pótlék, ha már érettségi vizsgát tett. Ilyen kedvezményben a biztosított eddig csak a szakmunkástanuló gyermeke után részesült (29. §). 3. Az árvaellátásban részesülő, a harmadéves szakmunkástanuló, a szakmunkástanuló-otthonban, továbbá térítés nélkül intézetben vagy otthonban elhelyezett gyermek után családi pótlék nem jár. A végrehajtási rendelet állapítja meg, hogy az a gyermek, aki után családi pótlék nem jár, milyen feltételekkel vehető figyelembe a családi pótlékra jogosító gyermekek számának a megállapításánál. Az egyedülálló biztosított árvaellátásban részesülő gyermeke után is kaphat családi pótlékot (30. §). Gyermekvédelmi szempontok indokolják a javaslatnak azt a rendelkezését, amely szerint a családi pótlék a különélő szülő háztartásában levő gyermek után a másik szülő jogán is megállapítható (31. §). 4. A javaslat az egységes szabályozás érdekében a jelenlegi 18 napi munkavégzés helyett a családi pótlékra jogosultsághoz havi 21 napi biztosítási időt ír elő, ami gyakorlatilag a maival azonos feltételt jelent. A sajátos körülményekre tekintettel a mezőgazdasági szövetkezetek tagjainál a pótlékra jogosultság az előző naptári évben teljesített munkanapokhoz igazodik. A részletesebb rendelkezéseket a Minisztertanács állapítja meg (32—35. §). IV. Fejezet NYUGELLÁTÁS (36-75. §) A társadalombiztosítási joganyag legszerteágazóbb és legbonyolultabb részét a nyugdíjjogszabályok alkotják. Jelenleg három különálló nyugdíjrendszer tartalmazza ezeket a szabályokat, köztük a baleseti nyugellátásra vonatkozó rendelkezéseket is. A javaslat a nyugellátásról szóló fejezetben a nyugdíjjogszabályokat egységes rendszerbe foglalja, s a nyugellátás körében több reformintézkedést is megvalósít. 1. A javaslat a fejezet bevezető rendelkezéseiben felsorolja a nyugellátások fajtáit. A saját jogú nyugellátások között az öregségi nyugdíjat, a rokkantsági nyugdíjat, az öregségi és munkaképtelenségi járadékot, a hozzátartozói nyugellá-