Országgyűlési irományok, 1971. I. kötet • 1-63. sz.

1971-60 • Törvényjavaslat a társadalombiztosításról

8. A munkaviszonyban álló dolgozók, az ipari és a mezőgazdasági szövetkezetek tagjai, vagyis a dolgozók túlnyomó többsége, továbbá a szakmunkástanulók, a bedolgozók, valamint a megbízás alapján rendszeresen és személyesen munkát végző dolgozók a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultak. A javaslat ezeket nyilvánítja biztosítottaknak, állítja a rendelkezések középpontjába, és II—

V. fejezeteiben ezek ellátásáról rendelkezik (10. §). A felsorolás nem jelenti az ellátásra jogosultak teljes körét; azokat, akik nem valamennyi, hanem csak egyes ellátásokra jogosultak, a X. fejezet tünteti fel. A Minisztertanács a biztosítottak és az egyes ellátásokra jogosultak körét tovább bővítheti. 9. A javaslat — a mai helyzetnek megfelelően — lehetővé teszi, hogy a külföldi állam képviseleti hatósága, a diplomáciai mentességet élvező nemzetközi szerv, valamint az ezekhez tartozó, diplomáciai mentességet élvező személy alkalmazottainak, továbbá a külföldi munkáltató által a magyar állam területén foglalkoztatott külföldi honos munkavállalóknak a társadalombiztosítási ellátására megállapodást kössenek (11. §). 10. A biztosítottak betegségi és anyasági ellátást, családi pótlékot, nyugellátást és baleseti ellátást kaphatnak (12. §). A javaslat II—

V. fejezetei a társadalombiztosítási ellátásokat ebben a csoportosításban tárgyalják. Különös méltánylást érdemlő, kivételes esetben sor kerülhet ellátás engedélyezésére akkor is, ha a tételes jogszabály az igény érvényesítését a szükséges feltételek hiányában nem teszi ugyan lehetővé, de a kérelmező ráutaltsága vagy egyéb körülményei azt indokolják. A jövőben kivételes ellátásként nemcsak nyugellátás és baleseti nyugellátás engedélyezhető, hanem betegségi és "anyasági ellátás, valamint családi pótlék is (13. §). 11. A fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állománya tagjainak a nyugellátásáról és baleseti ellátásáról külön jogszabály (1971. évi 10. sz. törvényerejű rendelet) rendelkezik. Egyéb vonatkozásban a törvényt a Minisztertanács rendelkezése szerint kell rájuk alkalmazni. A szocialista országok többségével széles körű szociálpolitikai egyezményeket kötöttünk, amelyek a társadalombiztosítási kérdéseket is rendezik. A törvény rendelkezéseit az érdekeltekre az egyezmények figyelembevételével kell alkalmazni. A javaslat a Minisztertanácsra bízza annak rendezését, hogy milyen esetekben és mértékben illeti meg társadalombiztosítási ellátás azt a személyt, aki olyan országban tartózkodik, amellyel nincs szociálpolitikai egyezményünk (14. §). II. Fejezet BETEGSÉGI ÉS ANYASÁGI ELLÁTÁS ... • • S (15-27. §) A II. fejezet a betegségi és anyasági ellátások keretében csak pénzellátásokról szól. A törvénnyel egyidejűleg hatályba lép az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény 25. §-a, melynek értelmében az állampolgárok ingyen jogosultak orvosi gyógykezelésre, szülészeti ellátásra, kórházi ápolásra és mentőszállításra. Ugyanettől az időtől a gyógyszer és a gyógyászati segédeszköz is állampolgári jogon jár. A javaslat betegségi és anyasági ellátásként ezért csak a táppénzről, a terhességi gyermekágyi, valamint az anyasági segélyről és a temetési segélyről rendelkezik. A táppénzre, a terhességi-gyermekágyi segélyre, valamint az anyasági segélyre vonatkozó rendelkezések megfelelnek a népesedéspolitikai határozat alapján kialakult jelenlegi szabályozásnak.