Országgyűlési irományok, 1971. I. kötet • 1-63. sz.

1971-49 • Törvényjavaslat a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről

5. A javaslat a házastársi vagyonközösséget, az egyenlő — fele-fele — arányú közös vagyoni részesedést fenntartja és tovább erősíti. Továbbhalad azon az úton, amelyre az 1952-ben megalkotott törvény lépett, de akkor még következetesen nem tudott megvalósítani. A családi viszonyok fejlődése, a nő fokozottabb részvétele a termelőmunkában, és ezáltal a férj mellett önálló kereső családtaggá válása a házastársi vagyonközösség vonatkozásában is új megoldásokat követelt. A javaslat ennek megfelelően fokozottan védi a közös vagyont. A házastársak közös életviteléhez tartozó vagyontárgyakat hosszabb házasság után (15 év) közös vagyonná teszi; Emellett azonban orvosolja azt a hátrányos helyzetet is, amely egyes személyes használati tárgyak közös vagyoni jellege folytán tarthatatlan volt. A bíróság feladata a házasság felbontása esetében a közös lakás használatának rendezése is. A javaslat törvénybe iktatja azt a bírói gyakorlatot, amely szerint a bíróság a közös lakás használatának rendezése során köteles a család védelméhez fűződő érdekeket is figyelembe venni. MÁSODIK RÉSZ A CSALÁD 34-92. § 1. A Családjogi törvénynek a rokonságra, valamint a családi jogállás megállapítására vonatkozó szabályai ma is helyesen védik a családot. Továbbfejlesztésüket a családi viszonyok erősítése, a gyermek tudatos vállalásának biztosítása teszi indokolttá. A javaslat e vonatkozásban a következő szabályokat tartalmazza: a) Mai jogunk szerint, ha a férj a házasságkötést megelőzően nem nyilatkozik, feleségének nem házasságból született gyermeke jogilag automatikusan az ő gyermekévé válik. A gyakorlatban ezt a rendelkezést sokszor kellő tájékoztatás hiányában félreértették. Áz így vállalt gyermek később teherré vált, a megromlott házasság a gyermek nevelését is akadályozta. Ennek megelőzése érdekében a javaslat az anya utólagos házasságkötése esetében is kifejezett elismerő írásbeli nyilatkozatot kíván a férjtől. b) Az apaság vélelmét mai jogunk szerint egy év alatt lehet megtámadni. Ez a határidő adott esetben méltánytalan a megtámadásra jogosultra (pl. a kötendő házasságra tekintettel vállalta a felesége nem tőle származó gyermekét, a házasság megromlik, és a határidő már eltelt). A javaslat ezért feljogosítja az ügyészt ilyen esetben az apaság vélelmének megtámadására. c) A Családjogi törvény változatlanul fenntartja azokat a rendelkezéseket amelyek az apaság megállapítására, illetőleg megdöntésére vonatkoznak. Ha, azonban a származás művi beavatkozás (mesterséges megtermékenyítés) következménye, az apa személye ismeretlen, és ez az apa sem tud a gyermekről. Az apaság megállapítása vagy megdöntése ezért nem bizonyítható. A javaslat szerint ezért ilyen esetben sem apaság megállapításának, sem az apasági vélelem megdöntésének nincs helye. d) A javaslat a házasságban nem élő anya gyermeke nevének megválasztására több lehetőséget biztosít. Az anya kérelmére a képzelt apa családi neve azonos lehet az anya családi nevével, vagy pedig az anya megjelölhet más családi nevet is. A gyámhatóságnak különös gondot kell fordítania a gyermek érdekére, nehogy a megjelölt név arra nézve sértő legyen, de tekintettel kell lennie arra is, hogy a megjelölt név mást se sértsen. Ismeretlen szülők esetében a gyámhatóságnak a képzelt