Országgyűlési irományok, 1971. I. kötet • 1-63. sz.
1971-49 • Törvényjavaslat a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről
593 27 szülők nevének anyakönyvi bejegyeztetése során is külön figyelemmel kell lennie arra, hogy a név és egyéb adatok ne legyenek sértőek vagy megalázóak a gyermekre. 2. Az örökbefogadás szabályai a gyakorlatban beváltak. Továbbfejlesztésükkel a javaslat azt kívánja elérni, hogy az örökbefogadott gyermeknek az új családba való beilleszkedése minél harmonikusabb legyen. Ahol azonban a jó családi kapcsolat nem tud kialakulni, az örökbefogadás felbontásának van helye. Ennek érdekében a javaslat a következő szabályokat tartalmazza: a) A vérszerinti szülő akként is hozzájárulhat gyermekének örökbefogadásához, hogy az örökbefogadókat, azok személyét nem ismeri. Ez az örökbefogadási elv nálunk ma még csak az állami gondozásban levő gyermek esetében ismeretes. Ezt a javaslat általánossá teszi, és az örökbefogadás titkosságát ezáltal még hatékonyabban biztosítja. Minthogy azonban a szülőnek ez a nyilatkozata a gyermekéről való lemondást jelenti az örökbeadása érdekében, a javaslat további biztosítékokat tartalmaz avégett, hogy a gyermek minél zavartalanabbul és harmonikusan illeszkedhessek be az örökbefogadók családjába. A javaslat ezért kizárja, hogy a vérszerinti szülő nyilatkozatát visszavonhassa, az örökbefogadást megtámadhassa, illetőleg, hogy örökbefogadott gyermekét felkutathassa. b) A házasság felbontását általában új házasság követi, és a szülő természetes kívánsága, hogy a nála elhelyezett gyermeket az új családi környezetben nevelje. A másik szülő hozzájárulása nélkül azonban örökbefogadásnak jelenleg nincs helye. A javaslat ezért a gyámhatóságot feljogosítja arra, hogy a gyermek érdekében álló Örökbefogadást a szülő hozzájárulása nélkül is engedélyezze. Mivel ez a határozat a szülői jogokat alapvetően érinti, a javaslat lehetőséget ad az engedélyező határozat bíróság előtti megtámadására. c) Az örökbefogadás felbontására vonatkozó mai szabályok nem teszik lehetővé, hogy a valódi, harmonikus családi kapcsolat létesítésére alkalmatlan örökbefogadás felbontható legyen. A javaslat lehetővé teszi az ilyen örökbefogadás bírósági úton történő felbontását. 3. A rokonok eltartására vonatkozó szabályokat a javaslat továbbfejleszti és nagykorúak esetében csak akkor teszi lehetővé a tartásdíj követelését, ha arra a nagykorú nem érdemtelen. Érdemtelen pl. az a továbbtanuló gyermek, aki szülőjével szemben méltatlanul viselkedik. Érdemtelen az a szülő is, aki gyermekei nevelését, gondozását annak idején elhanyagolta. 4. A szülői jogok mindkét szülőt egyenlően megilletik, s ugyanakkor egyenlő kötelezettségek is hárulnak rájuk. Ennek a szabálynak érintetlenül hagyása mellett a javaslat a Családjogi törvényt annak érdekében fejleszti tovább, hogy kiemeli a szülők nevelési kötelességét és ezzel együtt lehetőséget ad a szülőnek arra, hogy szülői jogainak részleges korlátozása mellett kapjon támogatást az államtól. A javaslat ennek megfelelően a következő szabályokat tartalmazza: a) Ha a szülő alkalmas gyermekei nevelésére, de ezt saját erejéből anyagi körülményei vagy szociális helyzete folytán nem képes teljesíteni, az állam megfelelő intézkedésekkel, végső soron a gyermek intézeti elhelyezésével nyújt számára segítséget. Ez utóbbi esetben természetesen a szülői gondozás szünetel. A szülői jogok korlátozásával járó állami gondozásba vételre azonban csak akkor kerülhet sor, ha más intézkedésre, illetőleg segítségnyújtásra nincs mód. b) A javaslat a gyermek elhelyezésénél a gyermek érdekeit tekinti döntőnek. Ezért megszünteti a gyermek nemére és életkorára utaló — a gyakorlatban sok zavart okozó — jelenlegi rendelkezést. A javaslat szerint — ha szükséges — a bíróság jogosult a gyermek elhelyezéséről sürgős esetben ideiglenes intézkedéssel azonnal is dönteni. c) A javaslat összhangba hozza a gyermek munkavállalását és szövetkezeti tagsági viszonyba lépését a hatályos egyéb jogszabályokkal. Növeli azonban a szülő
