Országgyűlési irományok, 1971. I. kötet • 1-63. sz.

1971-6 • Törvényjavaslat a szövetkezetekről

48 27 a szövetkezeti önkormányzatot: az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályok, valamint az alapszabály minősített többséget és titkos szavazást is előírhatnak. i A minősített többségre több példa van ebben a törvényjavaslatban is; így pl. az alapszabály megállapításához és módosításához a szavazatok kétharmados többsége szükséges (14. § (2) bek.); ugyancsak minősített többséget ír elő a törvényjavaslat a szövetkezet státuskérdéseiben (vö. 43—54. §). Ebben a körben mondja ki végül a törvényjavaslat az egy tag — egy szavazat elvét is. 7. A törvényjavaslat 23—24. §-a a közgyűlés megtartásának sajátos válfaját, a részközgyűlést, továbbá a közgyűlés mellett — annak tehermentesítése érdekében — létrehozható küldöttgyűlést szabályozza. a) A részközgyűlés nem a közgyűlés mellett vagy helyett létesíthető testületi szerv, hanem az a közgyűlés összehívásának és megtartásának sajátos módszerét jelenti. A részközgyűlés bevezetését a törvényjavaslat a szövetkezet alapszabályára bízza. Csak a szövetkezet tudja elbírálni, hogy fennállnak-e azok a helyi körülmények, amelyek szükségessé teszik részközgyűlések tartását. Ilyen adottságok lehetnek: jelentős taglétszám, ugyanakkor szétszórt telephelyek; a szövetkezet tagsága több település lakosságából áll stb. Megjegyzendő, hogy az egyes részközgyűléseken leadott szavazatokat úgy kell összeszámlálni, mintha azokat egy közgyűlésen adták volna le. b) A közgyűlés mellett a tagság irányító tevékenységének sajátos szervezeti megoldása a küldöttgyűlés. Küldöttgyűlésre olyan szövetkezetben kerülhet sor, amelynek taglétszáma vagy települési viszonyai nem teszik lehetővé a közgyűlés rendszeres megtartását a teljes tagság részvételével. Ennek elbírálását a törvényjavaslat a szövetkezetre bízza és ezt a kérdést is az alapszabályban kell rendezni. A küldöttgyűlés szűkebb körű testület, mint a közgyűlés. Hogy a szövetkezeti demokrácia sérelmet ne szenvedjen, a törvényjavaslat 24. §-ának (1) bekezdése kifejezetten úgy rendelkezik, hogy az alapszabály a közgyűlés nem kizárólagos hatáskörének (20. § (3) bek.) is csak meghatározott részét ruházhatja a küldöttgyűlésre. A törvényjavaslat a szövetkezetekre bízza annak eldöntését is, hogy a küldötteket közgyűlésen vagy részközgyűlésen válasszák. A küldötteket tagértekezleteken is meg lehet választani. A tagértekezlet a szervezeti (területi) egységhez tartozó tagok tanácskozásainak az egyes szövetkezeti ágazatokról szóló jogszabályokban meghatározandó szervezeti formája. A tagértekezlet az említett küldöttválasztáson túl a részközgyűlések más funkcióját nem láthatja el. A törvényjavaslat 24. §-ának (3) bekezdése — kivételesen — az általánostól eltérő határozatképességi szabályt ad a küldöttgyűlésre, előírván a küldöttek legalább kétharmados jelenlétét. Erre azért van szükség, mert a küldöttek a tagság meghatározott részét képviselik, tehát tőlük fokozottan elvárható, hogy — rendkívüli esetektől eltekintve — részt vegyenek a küldöttgyűlés munkájában. 8. A továbbiakban a törvényjavaslat a szövetkezet testületi szerveinek létrev hozását és feladatkörét szabályozza. Ezek: a vezetőség és a szövetkezet bizottságai. A vezetőség (25. §) megválasztása a szövetkezet belső életének egyik legfontosabb mozzanata. A vezetőség a szövetkezet általános hatáskörű, operatív vezető-irányító testülete; éppen ezért a törvényjavaslat mellőzi a vezetőség hatáskörébe tartozó ügyek tételes felsorolását. Alapvető, hogy a vezetőség minden olyan kérdésben dönthet, amely nem tartozik a szövetkezet más szervének hatáskörébe. , Több szövetkezeti ágazatban ennek az operatív vezető testületnek az élne ve-