Országgyűlési irományok, 1971. I. kötet • 1-63. sz.
1971-6 • Törvényjavaslat a szövetkezetekről
26 M szabályozás tapasztalatait. Részletesebb és újszerű megfogalmazásra került a gazdálkodás eredményének felhasználására, különösen a személyes közreműködés értékelésére vonatkozó irányelvek, továbbá a magasabb vezetői munkakört betöltő dolgozók díjazásának megállapítására vonatkozó hatásköri szabály. Az utóbbi rendelkezés alá eső dolgozók körét az ágazati jogszabályok állapítják meg. A törvényjavaslat külön veszi azokat az egyéb fontos ügyeket, amelyek szintén a közgyűlés hatáskörébe tartoznak, de küldöttgyűlés hatáskörébe is utalhatók. Ez a felsorolás már nem kimerítő jellegű, erre utal a g) pont. A szövetkezet más testületi szerve vagy tisztségviselője az ide tartozó ügyekben sem jogosult dönteni. 6. A 21—22. § a közgyűlés összehívására, határozatképességére és határozathozatalának módjára vonatkozó rendelkezéseket állapítja meg. A tagságot megillető tulajdonosi jogok gyakorlásának alapvető fóruma a közgyűlés, illetve annak rendszeres időközökben való megtartása. Elsősorban a szövetkezet tagsága jogosult az alapszabályban meghatározni, hogy évenként hány esetben kell közgyűlést tartani. A törvényjavaslat csak a legkisebb mértéket határozza meg: ez az évi egyszeri közgyűlés. Ennek meghatározása során figyelembe kellett venni, hogy nem minden szövetkezeti ágazatba tartozó szövetkezetnél van lehetőség gyakrabban közgyűlést tartani. Különösen a nagylétszámú és a szétszórt telephelyeken működő szövetkezetekben ütközik nehézségbe a többszöri közgyűlés tartása. Ezeken a nehézségeken részben segít a részközgyűlés és a küldöttgyűlés intézménye. Vannak olyan esetek, amikor a törvény nem bízza az összehívást sem az alapszabályra, sem a vezetőségre, hanem az összehívást kötelezővé teszi. Ennek esetei a következők: a) Ha a tagság 10%-a vagy a felügyelő bizottság vagy az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv írásban indítványozza, a közgyűlés összehívása kötelező. Egyes esetekben ez a kezdeményezés nemcsak joga, de kötelessége az utóbbi szerveknek, ha pl. a vezetőség tagjainak száma az alapszabályban meghatározott létszám alá csökken, vagy más okból a törvényes rend fenntartásához a közgyűlési határozat halaszthatatlan meghozatala szükséges. b) A szövetkezet fizetési kötelezettségeinek tartós nem teljesítése is indokolja a közgyűlés kötelező összehívását; az előállott helyzetet ugyanis a tagság elé kell tárni és velük kell a teendőket megtanácskozni. Ezáltal esetleg elkerülhetővé válik a feloszlatás (vö. 51. § (í) bek.) b) pont). A kötelezettségek teljesítésének tartós elmulasztása tehát jelzi a gazdálkodás folyamatos zavarait, vagyonhiány keletkezését. A közgyűlés összehívására irányuló kötelezettség megsértésének következményei is vannak: a közgyűlést a felügyelő bizottság, végső esetben pedig az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv is (vö. 115. § (í) bek. d) pont) összehívhatja. Ami a közgyűlés határozatképességének kérdését illeti, a törvényjavaslat 22. §-ának (i) bekezdése csak a főszabályt adja meg: a határozatképességhez a tagok több mint felének jelenléte szükséges. Egyúttal azonban felhatalmazást ad más — a 108. § (i) bek.-re tekintettel miniszteri rendeletnél magasabb szintű — jogszabály és az alapszabály részére, hogy magasabb mértéket állapíthasson meg. Alacsonyabb mérték megállapítására nincs lehetőség, hiszen az már a demokratikus működés elvét sértené. Szabályozni kellett azt is, hogy a határozatképes közgyűlés hogyan hozza meg határozatait. A főszabály szerint az a javaslat emelkedik határozattá, amelyet a közgyűlésen jelenlevő tagok több mint a fele nyíltan megszavaz. A törvényjavaslat azonban ebben a kérdésben is széles körűen engedi érvényesülni a sajátosságokat és
