Országgyűlési irományok, 1971. I. kötet • 1-63. sz.

1971-6 • Törvényjavaslat a szövetkezetekről

40 Mindezek alapján az egész társadalom érdeke, egyben az állam sokrétű kötelessége annak előmozdítása, hogy a szövetkezetek társadalmi és gazdasági jelentőségüknek megfelelően tovább fejlődjenek. Szövetkezetpolitikánk a lenini szövetkezeti elveken alapul, hasznosítja a szocialista szövetkezeti mozgalmunk gazdag tapasztalatait. A szövetkezetekre vonatkozó átfogó szabályozást is magas szinten kell megalkotni úgy, hogy az elősegítse a soron levő és a távlati feladatok megoldását is. 4. Szövetkezetpolitikánk vázolt célkitűzései eddig is jó gazdasági és társadalmi eredményeket hoztak és a gazdaságirányítási rendszer kedvező hatásai további lendületet vittek szövetkezeti mozgalmunkba. Ma már valamennyi szövetkezeti ágazatnak a maga területén számottevő gazdasági jelentősége van nemcsak a tagság, de az egész népgazdaság és a lakosság számára is. így az 1 100000 taggal dolgozó 2700 mezőgazdasági szövetkezetünk a mezőgazdasági termékek bruttó termelési értékének 70%-át adja. Több mint 1100 ipari szövetkezetünk évi termelési értéke meghaladja a 27 milliárd forintot, tagjainak száma pedig 240 000 fölé emelkedett. Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek száma 578. Ezek 1 600 000 tagot tömörítenék. Részesedésük a kiskereskedelmi és vendéglátóipari forgalomnak több mint egyharmada, de a községek jelentős hányadában eléri a 100%-ot.\ A lakásszövetkezetek száma megközelítette az 500-at, tagjainak száma a 60 000-et. 380 takarékszövetkezetünk pedig több mint 800 000 taggal és közel 4,2 milliárd forint betét-állománnyal rendelkezik. A szövetkezeti mozgalom legutóbbi fejlődési szakára jellemző, hogy a szövetkezés új formái is jelentkeztek, pl. a lakásépítő szövetkezetek; külön jogi forma nélkül is új arculatú kezdeményezések indultak, pl. üdülőszövetkezetek stb. Mindez összességében azt jelenti, hogy az országban működő gazdálkodó szerveknek nagy hányada szövetkezet, az aktív keresők közel egyharmada a szövetkezetekben dolgozik. A szövetkezetek mind jelentősebb mértékben előmozdítják a termelés, a fogyasztás és a szolgáltatások különböző területein tagjaik jólétét; a lakosság szükségleteinek kielégítéséhez is igen jelentős és növekedő mértékben járulnak hozzá. Szocialista viszonyaink között tehát szövetkezeteink résztvesznek a társadalmi igények kielégítésében, teljesítik az állam iránti kötelezettségeiket és önállóságuk mellett is jó lehetőségeket adnak a társadalmi, csoport- és egyéni érdekek összehangolására. II. 1. A törvényjavalaslat előkészítése 1969. közepén kezdődött. Sokoldalú, nyilvános viták keretében alakultak ki a törvényjavaslat keretei, a szövetkezetpolitikánkat szolgáló jogi szabályozás módozatai. A javaslat — jellegét tekintve — normatív kerettörvény. Ezt a sajátos jelleget a .törvény által betöltendő kettős funkció indokolja, egyrészt az egész szövetkezeti mozgalom számára a társadalompolitikai és gazdaságpolitikai orientációt kívánja megadni, másrészt tartalmazza azokat a közös jogi szabályokat, amelyek mind az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogalkotás, mind pedig a szövetkezetek számára irányadók. 2. Ami a szabályozás módját illeti, a törvényjavaslat a szövetkezet önálló és