Országgyűlési irományok, 1971. I. kötet • 1-63. sz.
1971-6 • Törvényjavaslat a szövetkezetekről
20-41 komplex szabályozására törekszik. A javaslat tehát nem szorítkozik a szövetkezetek belső életének szabályozására, hanem a sajátos szövetkezeti életviszonyokhoz igazodó szabályozási módszerrel kiterjed a szövetkezetek gazdasági tevékenységére, továbbá a szövetkezeteknek az állammal és a szövetkezeti érdekképviseleti szervekkel fennálló kapcsolataira is. Ennek megfelelően a törvényjavaslat szabályozza a szövetkezeti mozgalom alapvető elveit, a szövetkezetek társadalmi és gazdasági céljával, tulajdoni, szervezeti, tagsági és felelősségi viszonyaival kapcsolatos legáltalánosabb kérdéseket, továbbá mindazokat az egyéb szövetkezeti életviszonyokat, amelyek egyformán merülnek fel valamennyi szövetkezeti formánál. 3. A törvényjavaslat messzemenően figyelembe veszi, hogy az egyes szövetkezeti ágazatok egymástól eltérő olyan sajátosságokat mutatnak, amelyeknek a jövőben való fenntartása is indokolt. Éppen ezért a javaslat minden szükséges helyen lehetővé teszi, hogy e sajátosságokat az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó külön, magas szintű jogszabályok kifejezésre juttathassák. Ezek közül a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló 1967. évi III. számú törvényt ez a törvényjavaslat alapjaiban nem érinti, bár a javaslat egyes új megoldásaival való összhang biztosítása végett szűkebb körű módosításra szükség lesz. Az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályok minden olyan kérdést szabályozhatnak, amelyről ez a törvényjavaslat kötelező jelleggel nem rendelkezik, továbbá a javaslat rendelkezéseivel nem ellentétes, sajátos szabályokat állapíthatnak meg. Erre a törvényjavaslat záró rendelkezései kifejezetten utalnak. A törvényjavaslat — a szövetkezeti önkormányzat továbbfejlesztéseként az eddigi jogi szabályozásnál tágabb körben ad lehetőséget arra is, hogy a szövetkezetek maguk szabályozhassák sajátos belső viszonyaikat. A megfelelő helyeken utalás történik arra, hogy a szövetkezet az alapszabályban vagy más belső szabályzatában egyes kérdéseket a törvényjavaslatban foglaltakhoz képest is sajátosan rendezhet. A törvényjavaslat — a bevezető és a záró rendelkezéseken felül — három részre és nyolc fejezetre tagolódik. A bevezető rendelkezések a szövetkezet fogalmát, célját és a legfontosabb, jogi tartalmú szövetkezetpolitikai elveket foglalják össze. A szövetkezet fogalmi elemeinek és a bevezető rendelkezések elvi tételeinek részletes tartalmi kifejtését a törvényjavaslat megfelelő részei és fejezetei tartalmazzá-k. RÉSZLETES INDOKOLÁS BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1. A törvényjavaslat a szövetkezet fogalmának meghatározásával kezdődik. Az 1. §-nak — elvi jelentőségén túl — a törvényi szabályozás szempontjából elsősorban az a szerepe, hogy meghatározza: a törvény hatálya milyen fogalmi ismérveknek megfelelő gazdálkodó szervezetekre és milyen életviszonyokra terjed ki. A meghatározás tartalmi kérdéseit illetően a javaslat kifejezésre juttatja, hogy a szövetkezet szocialista alapon álló közösség és egyben jogi személy. A személyi közösségnek már ez a bevezető rendelkezés több alapvető vonását domborítja ki: a szövetkezés joga az általános állampolgári jogok közé tartozik: a szövetkezet tevékenysége a tagok közreműködésén alapul és az utóbbi körben is a személyes közreműködésnek van elsődleges jelentősége.
