Országgyűlési irományok, 1971. I. kötet • 1-63. sz.
1971-16 • Törvényjavaslat az egészségügyről
38 1 6 8 A nő-, a gyermek- és az ifjúságvédelem (29-30. §.) Az egészségügy egyik fő ágazata a nők védelme, valamint a gyermekek és az ifjúság gyógyító-megelőző ellátása. Lényegében ez a feladat is az általános gyógyító megelőző ellátás körébe tartozik, jelentősége azonban szükségessé teszi külön kiemelését és szabályozását. A nő védelem céljának megfelelően a javaslat megállapítja, hogy az orvostudomány mindenkori állása szerint gondoskodni kell a nők egészségvédelméről, biztosítani kell, hogy a nők sajátos pl. a házasságkötéssel kapcsolatos, illetőleg a családtervezési kérdések megoldásához tanácsadást, szükség szerint gondozást, orvosi ellátást kapjanak annak érdekében, hogy a terhességből egészséges gyermek szülessen. A terhes nő részére biztosítani kell az élettani állapotának megfelelő gyógyítómegelőző ellátást, ennek keretében gondozásba vételét, a megfelelő szűrővizsgálatokat, a kezelest és a tanácsadást. Az ellátásnak a terhes nő élettani állapota, esetleges betegsége, kora, munka- és életkörülményei figyelembevételével biztosítania kell a terhesség megóvását, a születendő gyermek egészségét és fejlődését. A szülészeti eseményhez a szülőintézeti ellátás lehetőségét, a szülőintézeten kívüli szülészeti eseménynél pedig a szükséges egészségügyi ellátást kell biztosítani. A megfelelő szülészeti ellátás biztosítása érdekében a hozzátartozó köteles gondoskodni arról, hogy a szülő nőt szülőintézetbe szállítsák, illetőleg, ha erre nincs lehetőség, a szülő nőhöz orvost (szülésznőt, védőnőt) kihívjanak. A hozzátartozó távollétében vagy akadályoztatása esetében a javaslat az említett tennivalók ellátását annak feladatává teszi, akinek közvetlen tudomása van arról, hogy a szülő nő segítségnyújtásra szorul. A javaslat külön jogszabályra utalja annak meghatározását, hogy a terhesség megszakításának milyen esetekben és milyen rendelkezések szerint van helye. Tiltja azonban a terhesség megszakítását, ha az a nő életét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti. t A Magyar Népköztársaság különös gondot fordít a csecsemők és gyermekek egészséges fejlődésére. Ezért biztosítani kell a szakszerű csecsemő- és gyermekgyógyászati ellátást, a harmadik életévüket be nem töltött egészséges gyermekek időszakos elhelyezését és gondozását, a veszélyeztetett koraszülött csecsemők utógondozását, továbbá az olyan testi és értelmi fogyatékosok elhelyezését, ápolását, akik gyógypedagógiai, vagy egyéb oktatásra és nevelésre alkalmatlanok. A javaslat a róluk való gondoskodás, valamint egészségügyi ellátásuk érdekében továbbra is biztosítja az ilyen jellegű egészségügyi intézmények működését. A kiskorúak érdekét, egészséges fejlődésüket biztosítja a javaslatnak az a szabálya, hogy a kiskorú gondozója — tehát a szülő (törvényes képviselő), illetőleg az, akit a kiskorú ápolása és gondozása terhel — köteles a kiskorút megbetegedése esetében haladéktalanul orvossal megvizsgáltatni és gyógykezeltetni. A gondozó felelősségének ilyen kiemelése azt is jelenti, hogy, ha a gondozó ezt a kötelességét elmulasztja — egyebek között — a gyámhatóság útján gyermek-, illetőleg ifjúságvédelmi intézkedések is igénybe vehetők. A gümőkóros betegek gyógykezelése és gondozása (31. §•) A fertőző betegségek megelőzésével és leküzdésével kapcsolatos általános rendelkezések a gümőkór elleni küzdelemre is vonatkoznak. A javaslat utal erre, és