Országgyűlési irományok, 1971. I. kötet • 1-63. sz.
1971-16 • Törvényjavaslat az egészségügyről
169 39 megállapítja azokat a rendelkezéseket, amelyeket az általános rendelkezéseken kívül is a gümőkór elleni küzdelemben alkalmazni kell. A gümőkóros beteg nemcsak a gyógykezelés alatt, de a gyógykezelés befejezése után is hosszabb időn át rendszeres orvosi gondozásra szorul. Ezért gümőkór esetében a fertőzésnek vagy megbetegedésnek kitett vagy gümőkóros betegségre gyanús személy, valamint az, akit korábban gümőkóros megbetegedés miatt gyógykezeltek, köteles felhívásra orvosi vizsgálaton (gondozáson) részt venni. A gyermekek, elsősorban az újszülöttek egészségét védeni kell a gümőkóros fertőzéssel szemben. Külön jogszabály rendelkezik a gyermek csecsemőotthoni elhelyezéséről, az elhelyezésnek, illetőleg a fertőzés veszélye miatt állami gondozásba vett gyermek gondozásának ingyenességéről. A gümőkór elleni küzdelemnek egyik fontos feladata gümőkór miatt munkaképességükben korlátozott személyek foglalkoztatása, átképzése (rehabilitációja). Ez a feladat azonban nem választható el azoktól az általános rendelkezésektől, amelyek a,z egyéb korlátozott munkaképességű személyek rehabilitációjára vonatkoznak. A nemi betegek gyógykezelése és gondozása (32. §.) A nemi betegségek elleni küzdelemnek — a betegség jellegéből adódóan — jellemző vonása, hogy a nemi beteg szükség esetében kötelező gyógykezelés alá vonható. Ezért, vagy ebben az esetben, ha a fertőzés megakadályozását szolgáló rendszabályokat nem tartja meg, elkülönítése céljából — fertőzőképességének tartamára — kórházba utalása rendelhető el. A nemi betegségek terjedésének megakadályozása érdekében a betegek gyógykezelése igen fontos feladat, ugyanúgy fontos azonban azok felkutatása is, akiktől a beteg a fertőzést kapta, illetve, akiket a beteg megfertőzhetett. Megfelelő felvilágosítással és neveléssel oda kell hatni, hogy a beteg az orvos felhívására megnevezze azokat, akiktől feltevése szerint a fertőzést kaphatta, valamint azokat is, akiket megfertőzhetett. A fertőző betegségek megelőzésével és leküzdésével kapcsolatban megállapított általános rendelkezések egyébként vonatkoznak a nemi betegségek elleni küzdelemre is. Ebből következik az is, hogy azokkal, akiket a beteg megnevezett, az egészségügyi szerv orvosi vizsgálat, szükség esetében orvosi gyógykezelés alá vonja. Ezzel kapcsolatban a legszigorúbban meg kell tartani a titoktartási kötelezettséget; a beteg által megnevezett személy orvosi vizsgálatra való felhívásának a legbizalmasabban kell történnie. Az elmebetegek gyógykezelése és gondozása (33-34. §.) A javaslat tekintettel van arra az új társadalmi felfogásra, amely szemben a múltból származó téves nézetekkel, az elmebetegben nem a társadalomból kivetett és a közbiztonságra veszélyes személyt, hanem olyan beteget lát, akit gyógyítani lehet, és ennek érdekében megfelelően gyógykezelni és gondozni kell. Az elmebetegek gyógykezelése bizonyos esetekben és a betegség bizonyos időszakaiban a betegszemélyi korlátozásával járhat, a betegség pedig cselekvőképességének korlátozását vagy kizárását is okozhatja. Szükséges tehát megteremteni annak a feltételeit, hogy elmebetegeknek kórházi kezelése esetében a bíróság az eljárás törvényességét felülvizsgálhassa. A javaslat változatlanul átveszi az 1966-ban e témakörben alkotott
