Országgyűlési irományok, 1971. I. kötet • 1-63. sz.

1971-15 • Törvényjavaslat az 1949. évi XX. törvény módosításáról, és a Magyar Népköztársaság Alkotmányának egységes szövegéről

127 is változtatásáról rendelkezik (35. § (s) bek.). Külön kiemeli, hogy a Minisztertanács — a törvényességi felügyelet körében — megsemmisíti a tanács rendeleteit és határozatait, ha azok a társadalom érdekét sértik (35. § (4) bek.). 2. Az állami munka vitelében — különösen az utóbbi időben — szoros kapcsolat alakult ki a Minisztertanács és a társadalmi szervezetek között. A dolgozók érdekeit közvetlenül érintő döntésekről pl. a Minisztertanács rendszeresen tanácskozik a szakszervezetekkel. A Minisztertanács tevékenységének ezt az új vonását fejezi ki az a rendelkezés, amely előírja, hogy feladatának ellátása során a Minisztertanács együttműködik az érdekelt társadalmi szervezetekkel (36. §.). 3. A javaslat a jelenlegi helyzetnek megfelelően szabályozza az országos hatáskörű szerv vezetésével megbízott államtitkár jogállását és jogalkotó hatáskörét. Az államtitkár a Minisztertanácsnak és az országgyűlésnek felelős, s feladatkörében rendelkezéseket adhat ki. Az államtitkári rendelkezés az állami szervekre, vállalatokra, szövetkezetekre és egyéb gazdálkodó szervekre kötelező. (38. §) 4. Jelenlegi alkotmányunk csak általánosan rendelkezik a Minisztertanács tagjainak felelősségéről. A javaslat ezt a felelősséget pontosabban szabályozza, s előírja, hogy a Minisztertanács tagjai (valamint az államtitkárok, 38. §) a Minisztertanácsnak és az országgyűlésnek egyaránt felelősek (39. § (2) bek.). Ehhez igazodik egyrészt a Minisztertanácsnak, másrészt pedig az országgyűlésnek való beszámolási kötelezettségük is. Az állami ügyek intézésében jelentős szerepet töltenek be a Minisztertanács bizottságai, amelyeknek elsődleges feladatuk a döntések előkészítése, s megfelelő javaslatok kidolgozása a kormány részére. A bizottságok tevékenységéről alkotmányunk jelenleg nem rendelkezik. Ezt a hiányt pótolja a javaslat, amikor kimondja, hogy a Minisztertanács meghatározott feladatkörök ellátására kormánybizottságokat alakíthat (40. § (1) bek.). IV. fejezet A tanácsok 1. A tanácsok és szerveik a nép hatalmát megvalósító szocialista államnak — a demokratikus centralizmus alapján működő — népképviseleti-önkormányzati és államigazgatási szervei. A javaslat ezért mellőzi „az államhatalom helyi szervei" megjelölést, s ez kifejeződik a tanácsokról szóló fejezet címében is. A javaslat új módon fogalmazza meg a tanácsok kapcsolatát a lakossággal; utal a tanács és a társadalmi szervezetek, valamint a nem tanácsi szervek együttműködésére is (42. § (3) bek.). A megfogalmazás kifejezi, hogy a tanácsok a lakosság tevékeny részvételével, a társadalmi szervezetekre támaszkodva látják el feladataikat. 2. A javaslat a tanácsok feladatkörét népképviseleti-önkormányzati és államigazgatási jellegükkel összhangban határozza meg. Ennek során kiemeli, hogy a tanácsok képviselik a lakosság érdekét, és működési területükön megvalósítják a dolgozó nép önkormányzatát. A javaslat kifejezi, hogy a tanácsok feladata egyrészt a központi állami, másrészt pedig a helyi célok megvalósítása. Az utóbbiak közül a tervezet külön is kiemeli a két legalapvetőbb feladatott térület- és településfejlesztést, továbbá a lakosság szükségletei kielégítésének megszervezését (43. § (1) bek.). A tanácsokról szóló külön törvény, továbbá a tanácstagok választásának az országgyűlési képviselők választásával együttes, külön törvénnyel való szabályozása lehetővé teszi a tanácsok végrehajtó bizottságairól, a tanácstagok választásáról szóló eddigi rendelkezések rövidítését.