Országgyűlési irományok, 1971. I. kötet • 1-63. sz.

1971-15 • Törvényjavaslat az 1949. évi XX. törvény módosításáról, és a Magyar Népköztársaság Alkotmányának egységes szövegéről

123 is Ezek a változások szükségessé teszik, hogy alkotmányunk rendelkezéseit összhangba hozzuk társadalmunk jelenlegi helyzetével és az előttünk álló feladatokkal. Az alkotmány elfogadása óta elért történelmi jelentőségű vívmányok sem teszik indokolttá új alkotmány kidolgozását. Uj alkotmány kidolgozása csak a szocialista társadalom teljes felépítését követően válik időszerűvé. Ezért új alkotmány helyett jelenlegi alkotmányunkat kell módosítanunk, továbbfejlesztenünk. RÉSZLETES INDOKOLÁS I. fejezet A Magyar Népköztársaság társadalmi rendje 1. Az állam osztály jellegét alkotmányunk jelenlegi szövege is jól kifejezi, államunk a proletárdiktatúra funkcióit tölti be. A javaslat egyértelműen utal arra, hogy államunk, a Magyar Népköztársaság szocialista állam (2. § (i) bek.). A javaslat ezzel összefüggésben tartalmazza azokat a változásokat, amelyek Alkotmányunk elfogadása óta társadalmunk osztályszerkezetében bekövetkeztek. Kimondja, hogy társadalmunk vezető osztálya a munkásosztály, amely a hatalmat a szövetkezetekbe tömörült parasztsággal szövetségben, az értelmiséggel és a társadalom többi dolgozó rétegével együtt gyakorolja. Az állampolgárok elsősorban választott küldötteik által gyakorolják az államhatalmat. A demokratizmus megvalósulásában azonban fontos szerepük van a demokrácia közvetlen formáinak is. A javaslat ezért arról is rendelkezik, hogy az állampolgárok munkahelyükön és lakóhelyükön közvetlenül is részt vesznek a közügyek intézésében (2. § (5) bek.). 2. Alkotmányunk jelenleg csak közvetetten rendelkezik a munkásosztály pártjának szerepéről. Ez a megfogalmazás ma már nem fejezi ki a pártnak a társadalmi, állami életben betöltött vezető szerepét. A javaslat ezért — az állam osztály tart almának meghatározását követően — kimondja, hogy a munkásosztály marxista— leninista pártja a társadalom vezető ereje (3. §). A társadalom szocialista építésében jelentős szerepük van a különféle társadalmi szervezeteknek. Alkotmányunk erre jelenleg csak az egyesülési joggal kapcsolatban utal. A javaslat rendelkezik arról, hogy a Magyar Népköztársaság biztosítja a társadalmi szervezetek részvételét a szocialista építésben; ezt követően pedig külön is megfogalmazza azt a feladatot, amelyet a Hazafias Népfront, továbbá a szakszervezetek töltenek be társadalmunk politikai rendszerében (4. §). 3. Alkotmányunk jelenleg csak államunk belső funkcióiról rendelkezik, s nem fogalmazza meg az állam külpolitikai feladatait. A javaslat ezért kimondja, hogy a Magyar Népköztársaság fejleszti és erősíti barátságát a szocialista országokkal, s a béke és az emberi haladás érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával (5. §). 4. A javaslat a szocialista építés jelenlegi szakaszának megfelelően határozza meg gazdasági viszonyainkat. Ennek során megállapítja, hogy a Magyar Népköztársaságban uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok, s megszűntek a kizsákmányoló osztályok. Gazdasági rendünk alapja a termelési eszközök társadalmi tulajdona, amelynek valamennyi formáját védenünk, és fejlesztenünk kell. A rendelkezés kifejezi, hogy népgazdaságunk fejlesztését a társadalmi tulajdon két alapvető formájának: az állami és a szövetkezeti tulajdonnak együttes fejlesztésére kell alapoznunk. Egész társadalmunk további fejlődésében a jövőben is döntő szerepe lesz a szocialista tervgazdálkodásnak (6. és 7. §).