Országgyűlési irományok, 1971. I. kötet • 1-63. sz.
1971-15 • Törvényjavaslat az 1949. évi XX. törvény módosításáról, és a Magyar Népköztársaság Alkotmányának egységes szövegéről
!6 124 Az állam tulajdonát a javaslat az egész nép vagyonaként határozza meg, amelynek tárgyai mindenekelőtt: a föld méhének kincsei, az állami földterület, a természeti erőforrások, a jelentős üzemek és bányák, a vasutak, a közutak, a vízi és légiutak, a bankok, a posta, a távíró, a távbeszélő, a rádió és a televízió. Ez a rendelkezés nem jelent kizárólagos felsorolást. Az állami tulajdonnak, valamint az állam kizárólagos gazdasági tevékenységének körét részletesen külön törvény határozzál meg (8. §). Alkotmányunk elfogadása óta szervezetileg és gazdaságilag megerősödtek az állami vállalatok. Az állam gazdasági feladatainak megvalósításában elért kiemelkedő jelentőségük indokolttá teszi, hogy szerepüket alkotmányunkban külön is megfogalmazzuk. A javaslat kimondja, hogy az állami vállalatok és egyéb gazdálkodó szervek — a törvényben meghatározott módon és felelősséggel — önállóan gazdálkodnak. Ez az önálló gazdálkodás azonban a társadalom általános érdekeit szolgálja, a szocialista építés feladatainak megvalósítására irányul (9. §). Alkotmányunk elfogadása óta alapvetően megváltozott a szövetkezetek gazdasági és társadalmi szerepe; megnőtt a szövetkezetek és a szövetkezeti tagok száma, és — különösen a mezőgazdaságban — a szocialista tulajdon egyik alapvető formájává lett a szövetkezeti tulajdon. Ezeknek a változásoknak megfelelően a javaslat kimondja, hogy a szövetkezetek szocialista társadalmi rendünk részei; feladatuk a szocialista állam társadalmi és gazdasági céljaival összhangban tagságuk érdekeinek szolgálata. A javaslat meghatározza az államnak a szövetkezetekkel kapcsolatos feladatát is. Ez egyrészt az önállóság biztosítása, támogatásuk, másrészt pedig a szocialista szövetkezeti elvek érvényesítése érdekében felügyelet a szövetkezetek tevékenysége fölött. A javaslat külön kiemeli a mezőgazdasági termelő szövetkezetek jelentőségét, a föld szövetkezeti tulajdonának védelmét és fejlesztését, amire államunk különös gondot fordít (10. §). 5. Társadalmunk szocialista fejlődésével kialakult és megszilárdult az állampolgárok személyi tulajdona, amelynek köre az anyagi és a kulturális színvonal emelkedésével tovább bővül. Ezt a változást fejezi ki az a rendelkezés, amely a jövőben is elismeri a személyi tulajdont, és biztosítja védelmét (11. §). Szocializmust építő társadalmunkban a kisárutermelők is közreműködnek a lakosság szükségleteinek kielégítésében társadalmilag hasznos gazdasági tevékenységükkel. A javaslat ezért kimondja, hogy az állam elismeri a kisárutermelőknek ezt a tevékenységét, ugyanakkor kifejezi a javaslat azt is, hogy a magántulajdon és a magánkezdeményezés a köz érdekét nem sértheti (12. §). 6. Alkotmányunk programkent tartalmazza, hogy a Magyar Népköztársaság megvalósítja a „Mindenki képességei szerint, mindenkinek munkája szerint" szocialista elvet. A javaslat kifejezi azt a törekvésünket, hogy az említett elv társadalmunkban az eddiginél is következetesebben érvényesüljön (14. § (4) bek.). 7. Az állam feladatkörének kiszélesedését fejezi ki az az új szabály, amely állami feladatként írja elő az állampolgárok életének, testi épségének, egészségének védelmét, az állampolgárok támogatását betegségük, munkaképtelenségük és öregségük esetére (17. §). 8. A javaslat új módon fogalmazza meg az állam feladatait a tudományos munkával és a művészetekkel kapcsolatban. Kifejezi megnövekedett jelentőségüket, rendelkezik a társadalom fejlődését előmozdító tudományos munka támogatásáról, és kiemeli az állam szervező szerepét a tudományos kutatásban. A szocializmus teljes felépítése s a kibontakozó tudományos és technikai forradalom a képzettség és műveltség terén egyre fokozódó követelményeket támaszt az állampolgárokkal szemben. Ennek megfelelően rendelkezik a javaslat arról is, hogy a Magyar Népköztársaság biztosítja az állampolgárok képzettségének és műveltségének állandó növelését (18. §).
