Országgyűlési irományok, 1967. I. kötet • 1-61. sz.
1967-6 • Törvényjavaslat a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről
S5 termelőszövetkezet vezetésének jó segítséget nyújthatnak a tárgyuk szerinti feladatok megoldásában. Másfelől — elsősorban testületi szervezetük révén — belső társadalmi szerepük is van: közvetve a tagokat mozgósítják a közös ügyek elintézésében való részvételre, s ez egyik eszköze a termelőszövetkezeti demokrácia elmélyítésének is. A javaslat 38. §-a a bizottságok létesítését a termelőszövetkezet elhatározására bízza, fenntartja azonban annak lehetőségét, hogy jogszabály bizottság létesítését kötelezően elrendelje. Ilyen kötelező rendelkezést tartalmaz a javaslat 77. §ának (2) bekezdése, a vezetőség bizottságának alakításáról. A javaslatnak megfelelően az állandó jellegű bizottságok határozatot csak átruházott hatáskörben, a közgyűlés vagy a vezetőség által meghatározott irányelvek szerint hozhatnak, kifejezett rendelkezés vagy külön felhatalmazás nélkül tehát nem dönthetnek, hanem fő feladatuk az érdekelt szerv tájékoztatása és részére javaslat tétele. A bizottságok között mind megalakítása, mind hatásköre szempontjából kivételes helyzetet foglal el a fentebb említett vezetőség bizottsága. V. FEJEZET A TERMELŐSZÖVETKEZET VAGYONA (39-45. §) 1. A termelőszövetkezeti gazdálkodás egyik jellemző vonása, hogy az alapjául szolgáló termelési eszközök és egyéb vagyontárgyak csak részben vannak a közösség tulajdonában. Az sem ritka, hogy a közös vagyon értékesebb részét éppen azok a javak alkotják, amelyeknek a termelőszövetkezet csak használója (pl. a tagok vagy az állam tulajdonában levő föld, a tagoktól és kívülállóktól bérelt gazdasági épületek, a gépjavító állomástól bérelt erő- és munkagépek, állami tulajdont képező apaállatok). A gazdálkodással fennálló erre a szoros kapcsolatra tekintettel a közös vagyon fogalmát a javaslat 39. §-a úgy határozza meg, hogy abba mind a termelőszövetkezet tulajdonában, mind a tartós használatában levő vagyontárgyak beletartozzanak. A használatnak természetesen huzamosabb jellegűnek, tartósabbnak kell lennie, mert egyébként nem jönne létre az említett szoros kapcsolat. Nem tartozik tehát a termelőszövetkezet közös vagyonához pl. a néhány napra kölcsönkért gazdasági felszerelés vagy egy épület felépítéséhez esetileg bérelt gép. 2. A termelőszövetkezet működése megkezdésének elengedhetetlen feltétele a közös vagyon létrehozása. Ez a termelőszövetkezet megalakulásakor, illetőleg a tagok belépése alkalmával később is döntő módon az egyéni használatban volt földnek és más termelőeszköznek a beviteli kötelezettségen alapuló közös használatba, illetőleg tulajdonba adásával történik. A termelőszövetkezeti mozgalom alapvető célkitűzése, hogy egyesítse mindazokat a parasztgazdaságokat, amelyek akár saját, akár haszonbérelt, vagy más jogcímen használt földön gazdálkodnak. Ebből folyik a földbeviteli kötelezettség terjedelme (40. § (1) bek.). Egyfelől az egyéni gazdálkodásnak ily módon való megszüntetése, másfelől a termelőszövetkezet termelési feladatainak megvalósítása szükségszerűvé teszi, hogy a termelőszövetkezet a beviteli kötelezettség alá eső földeket átvegye; ez tehát a termelőszövetkezetnek nemcsak joga, hanem feltétel nélküli kötelessége is. Ha a beviteli kötelezettséggel érintett föld több tulajdonostárs közös tulajdonában van és a beviteli kötelezettség nem terjed ki valamennyi tulajdonostársra, az érdekeltek megegyezése hiányában a tulajdonközösség megszüntetése felől az