Országgyűlési irományok, 1967. I. kötet • 1-61. sz.

1967-50 • Törvényjavaslat a népgazdaság negyedik ötéves tervéről

544 tésének javítását 6—7 milliárd Ft beruházás szolgálja. (2) A gyógyintézeti ágyak számának 7—7,5 ezerrel történő növelése mellett új rendelőintézetek és körzeti rendelők építésével, orvosi körzetek szervezésével is fejleszteni kell a szakorvosi, valamint a körzeti járóbetegellátás teljesítőképességét és hatékonyságát. A napi szakorvosi órák számát mintegy 7 ezerrel, az orvosi körzetek számát mintegy 550-nel kell növelni. (a) A gyermekekről, valamint az időskorúakról való fokozottabb gondoskodás érdekében a bölcsődei férőhelyek száma 8—9 ezerrel, a szociális otthonok férőhelyeinek száma pedig mintegy 4 ezerrel emelkedjék. VIII. FEJEZET TERÜLETFEJLESZTÉSI CÉLKITŰZÉSEK 38. §. (1) A termelőerők területi elhelyezése, fejlesztése és területi arányainak módosítása segítse elő a társadalmi termelés hatékonyságának emelését. A foglalkoztatás és a települések ellátottsági színvonalának közelítésével mérséklődjék az ország különböző területein élő népesség életviszonyaiban mutatkozó különbség. (2) A termelőerők területi fejlesztésénél hatékony koncentráció érvényesüljön; ennek megfelelően kell meghatározni a további városiasodás feltételeit. (s) A lakossági igényeket kiszolgáló ágazatok fejlesztését úgy kell megvalósítani, hogy csökkenjenek az azonos nagyságrendű és szerepkörű települések lakosságának ellátottsági színvonalában fennálló különbségek. 39. §. (1) Budapesten az ipari termelés növekedését korszerű műszaki és technikai fejlesztéssel úgy kell elérni, hogy az iparban foglalkoztatott létszám Budapesten és környékén lényegében ne emelkedjék. Munka- és területigényes ipari üzemek kitelepítése és fővárosi vállalatok vidéki üzemtelepítései járuljanak hozzá Budapesten az ipar korszerűbb szerkezetének és a termelés hatékonyságának javításához. (2) A Fővárosban a lakásellátottságot jelentősen javítani kell. Elő kell segíteni a szellemi élet, a tudományos kutatás, a műszaki tervezés arányosabb területi elhelyezkedését, a túlzott fővárosi koncentráció csökkentését. (a) Az ország iparilag leggyorsabban fejlődő területe az Alföld legyen. A fejlődés alapja a munkaigényes iparágak fejlesztése, a helyi nyersanyag- és energiatartalékok kihasználása legyen. Az ipar területi fejlesztéséhez nyújtott központi támogatás jelentős részét a Tiszántúl északi részén koncentráltan kell felhasználni. (4) Észak-Magyarországnak azokon a területein, ahol a széntermelés csökken, az iparfejlesztés központi támogatásával, energetikai, vegyipari és építőanyagipari nagyberuházások telepítésével segíteni kell az iparszerkezet átalakítását, a további fejlődés feltételeit. (5) Észak-Dunántúlon az ipar főleg a meglevő üzemek és a központi iparfejlesztési programok (alumíniumipar, járműgyártás stb.) megvalósításával fejlődjék. (0) Dél-Dunántúlon az ipar (elsősorban a gépipar, könnyűipar és ezen belül a fafeldolgozó ipar fejlesztésével) az országos átlagnál gyorsabban növekedjék. Egyes körzetek ipari fejlesztését központi eszközökkel is támogatni kell. MÁSODIK RÉSZ IX. FEJEZET GAZDASÁGI SZABÁLYOZÓ RENDSZER A szabályozás általános elvei 40. §. (1) A gazdasági szabályozásnak, mint a gazdasági irányítás eszközének célja a törvényben meghatározott népgazdasági célkitűzések megvalósítása.