Országgyűlési irományok, 1967. I. kötet • 1-61. sz.

1967-43 • Törvényjavaslat a védjegyről

499 kezesek, amelyek a jogosulatlan védjegyhasználat jogkövetkezményeit, az eltiltást az elégtételadást, valamint a kártérítésre kötelezést szabályozzák. d) A javaslat meghatározza az Országos Találmányi Hivatal és a birósáa eltárA** nak szabályait. »jwu#uA védjegyek használatával kapcsolatban számos jogvita merülhet fel, részben a lajstromozással összefüggésben (alkalmas-e a bejelentett jelzés a védjegyoltalomra nem sérti-e mások jogait), — részben a tényleges védjegyhasználat során (védjegyek jogosulatlan használata). A szabadalmi törvény megteremtette az iparjogvédelmi ügyekben a törvényes eljárás biztosítékait és meghatározta az ilyen ügyek szakszerű és független elbírálására hivatott bírói szerveket. A törvényjavaslat a védjegyügyi jogvitákat és a védjegyekkel kapcsolatos eljárási szabályokat is ebbe a rendszerbe illeszti be. III. 1. Hazánk tagja a védjegyjog területén létrejött két legfontosabb nemzetközi egyezménynek: a Párizsi Iparjogvédelmi Uniónak, valamint az ennek keretében alakult ún. Madridi Védj egy uniónak. Az utóbbi egyezmény teszi lehetővé, hogy a genfi nemzetközi védjegyirodánál tett egyszeri bejelentéssel az unióhoz tartozó valamennyi országban nemzetközileg érvényes védjegyjogot szerezhessünk. A törvényjavaslat szabályainak kialakításánál figyelemmel kell lenni az említett egyezményekből adódó nemzetközi kötelezettségeinkre is. 2. A belföldi és a nemzetközi áruforgalom élénkülése, kiszélesedése, a fokozódó verseny az elmúlt években világszerte megnövelte a védjegyek szerepét. A feladat betöltése érdekében mind a szocialista, mind a tőkés országok korszerű védjegyelőírások kialakítására törekednek, új jogszabályok kibocsátása, illetőleg a védjegyjogi rendelkezések módosítása segítségével. ' A szocialista országok közül 1961—1967. között jelent meg a Bolgár Népköztársaság, a Jugoszláv Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió védjegytörvénye. Ebben az időszakban módosította védjegyjogi előírásait több tőkés ország is, így az egyes skandináv államok, Franciaország és a Német Szövetségi Köztársaság. RÉSZLETES INDOKOLÁS ELSŐ RÉSZ A VÉDJEGY JOGI OLTALMA I. FEJEZET A védjegyoltalom feltételei 1—3. § 1. A javaslat 1. §-a rögzíti a törvény alapvető elvét, amely szerint megkülönböztető megjelölésre kizárólagosságot biztosító védjegyoltalom csak a törvényben előírt lajstromozás utján szerezhető. A lajstromozatlanul használt megjelölésekhez védjegyjog tehát nem fűződik, jogosulatlan használatuk ellen csak egyéb polgári íoei