Országgyűlési irományok, 1967. I. kötet • 1-61. sz.

1967-43 • Törvényjavaslat a védjegyről

500 tisztességtelen verseny elleni stb. — jogszabály alapján lehet fellépni. A lajstromozás útján biztosítható jogszerzés előnyös valamennyi érdekelt — a védjegyjogosult, a versenytársak és a vevők — számára. Az eljárásban ugyanis a jelzés oltalomképességét megvizsgálják, annak során az esetleges ütközések is megállapíthatók, továbbá a lajstromozás ténye lehetőséget ad a jog megszerzésének és fennállásának egyértelmű bizonyítására. 2. A javaslat meghatározza azoknak a megjelöléseknek a körét, amelyek védjegyoltalomban részesülhetnek. Alapvető követelmény a megjelölésnek megkülönböztetésre alkalmas jellege, ez egyben meghatározza a védjegy fő funkcióját is. A megkülönböztető jelleget általánosságban határozza meg, értelmezését — a védjegytörvények általánosan elterjedt megoldását követve — a joggyakorlatra bízza. Kiemel azonban a megkülönböztetésre alkalmatlan megjelölések közül néhány olyan jelzéstípust, amelyek elsősorban nem külalakjuk, hanem jelentésük, tartalmuk következtében nem alkalmazhatók áruk megkülönböztetésére azért sem, mert a rájuk vonatkozó kizárólagos jog ellentétben állna az áruforgalom érdekével, indokolatlanul kizárná a lehetőségét annak, hogy az árura jellemző adatokat bárki feltüntethesse. 3. A javaslat védjegyoltalom szerzését mind áruval, mind más szolgáltatással kapcsolatban lehetővé teszi. Az „áru" fogalmába mind a természetes, mind a műszaki úton előállított, illetve feldolgozott termény, illetőleg termék beletartozik. A különféle szolgáltatási tevékenységek széles körű elterjedése azt is szükségessé teszi, hogy a velük kapcsolatban alkalmazott megkülönböztető jelzések éppúgy oltalomban részesülhessenek, mint az áruvédjegyek. 4. A védjegyoltalomban részesíthető megjelölési módok felsorolásánál a javaslat a hagyományos jelzéseken túlmenően felöleli az újabb, korszerű jelzésfajtákat is — pl. hang-, fényjelek—, amelyeket a korszerű hirdetéstechnika rendszeresen alkalmaz, és amelyeknek védjegyoltalma ugyancsak kívánatos. 5. Külön kizáró okként jelöli meg a javaslat az ütközést a korábban védjegyoltalom alatt álló vagy korábban használt megjelölésekkel. Az azonos vagy hasonló árukkal kapcsolatban már alkalmazott összetéveszthető megjelölések ugyanis alkalmasak arra, hogy a vevőket megtévesszék az áru üzemi származása, s közvetve esetleg az áru jellemzői, minősége tekintetében is. A javaslat e rendelkezése nemcsak a versenytárs vállalatok érdekeit kívánja védeni, hanem a vevőkét is. A javaslat a megkülönböztetésre alkalmatlan, illetőleg az oltalomból egyéb okból kizárt megjelölések meghatározásánál összhangban áll az iparjogvédelmi nemzetközi egyezményekben foglalt kötelezettségeinkkel is. II. FEJEZET A védjegyoltalomból eredő jogok és kötelezettségek 4-7. § 1. A javaslat annak az elvnek a fenntartása mellett, hogy a védjegyjog azt illeti meg, aki a megjelölést lajstromoztatja, a lajstromozási eljárásban — ha ugyanazt a védjegyet vagy hasonló védjegyet több vállalat kívánja bejelenteni — előnyt ad a korábbi használónak. E rendelkezésnek sajátos viszonyaink között külön jelentősége van, ugyanis az elmúlt évek során a vállalatok megkülönböztető jelzéseiket gyakran lajstromozás nélkül használták, mert a mérsékelt verseny nem késztetett a fokozott jogvédelem biztosítására. 2. Védjegyoltalmat csak áru előállítására, forgalombahozatalára vagy szolgál-