Országgyűlési irományok, 1967. I. kötet • 1-61. sz.

1967-5 • Törvényjavaslat a Munka Törvénykönyvéről

42 Fegyelmi felelősség (55-56. §) 1. A javaslat továbbra is fenntartja a fegyelmi felelősségre vonás intézményét. Ennek megfelelően a kötelezettségeiket vétkesen megszegő dolgozókat a jövőben is felelősségre lehet fegyelmileg vonni és fegyelmi büntetésben lehet részesíteni. 2. A dolgozók munkaviszonnyal kapcsolatos kötelezettségei igen sokfélék. Az alapvető kötelezettségeket a törvényjavaslatnak a munkavégzésről szóló 34—36. §-ai tartalmazzák, de a javaslat más fejezetei is tartalmaznak dolgozói kötelezettségeket. Mivel minden vétkes kötelezettségszegés sérti a vállalat rendjét és fegyelmét, ezért a dolgozót bármelyik kötelezettségének megszegése esetén fegyelmileg felelősségre lehet vonni. Az egyes kötelezettségszegések különböző jellegű munkakörülmények között más súllyal jelentkeznek. így pl. félórás igazolatlan késésnek más a jelentősége közlekedési vállalatnál, ahol ez menetrendszerű járművek késésével járhat, más a jelentősége ugyanennek a gépeken dolgozóknál, akiknél a váltótárs túlórázását vagy a gép állását jelentheti stb. A kötelezettségszegések sokféleségére, illetőleg a különböző súlyára tekintettel a fegyelmi vétségek tényállásszerű felsorolása vagy a súlyos kötelezettségszegések körének pontos meghatározása lehetetlen. A vállalat és a dolgozó kapcsolata csak a munkaviszony keretére terjed ki, ezért a dolgozó munkaviszonyon kívüli magatartásáért csak akkor vonható fegyelmi úton felelősségre, ha az egyben munkaviszonyához méltatlan magatartás is. A munkaviszonnyal össze nem függő bűncselekmény elkövetése — bár társadalmilag mindig súlyosan elítélendő magatartás — csak akkor minősül kötelezettségszegésnek, ha az a dolgozó munkaviszonyához méltatlan magatartást is jelent. így pl. közlekedési bűntett elkövetése a gépkocsivezetőnél munkaviszonnyal kapcsolatos kötelezettségszegés akkor, ha azt munkavégzés közben követi el. Vállalati osztályvezetőnél viszont nem munkaviszonyával kapcsolatos ugyanaz a bűntett, ha kirándulás közben a magángépkocsijával követi el. Ez utóbbi eset ugyanis nem minősül a dolgozó munkaköréhez méltatlan magatartásnak. 3. A javaslat a vállalat elhatározásától teszi függővé, hogy a dolgozót a vétkes kötelezettségszegése miatt felelősségre vonj a-e és a felelősségre vonás milyen módját választja. Egyes kivételes esetekben azonban továbbra is megkívánja a közérdek a dolgozó kötelező fegyelmi felelősségre vonását. Ennek eseteit a végrehajtási szabályok írják elő. A javaslat tehát a jelenlegi szabályozás túlzott korlátait feloldja. 4. A javaslat a korábbi fegyelmi büntetési nemeket továbra is fenntartja. Kiegészíti azonban a büntetési nemeket a személyi alapbércsökkentés büntetéssel. E büntetésre azonban csak a dolgozó munkakörére előírt bértétel keretében (ha a dolgozó munkakörére több bértétel vonatkozik, azok keretében) kerülhet sor. A fegyelmi büntetések differenciált alkalmazásának biztosítása érdekében lényegében a jelenlegi szabályokhoz hasonlóan teszi lehetővé a javaslat olyan fegyelmi büntetések együttes kiszabását, amelyek alkalmazása egymást nem zárja ki és fenntartja a lehetőségét a kiszabott fegyelmi büntetés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztésének. 5. Fenntartja a javaslat a súlyos fegyelmi büntetésekre a fegyelmi büntetés hatályának intézményét (a súlyos fegyelmi büntetéseket a végrehajtási szabályok határozzák meg). A végrehajtási szabályok a fegyelmi büntetés hatályához fűződő eddigi hátrányokat (pl. béremelési tilalom, keresetkorlátozás stb.) megszüntetik. A fegyelmi büntetés következményei a vállalaton belül alkalmazott hátrányokban