Országgyűlési irományok, 1967. I. kötet • 1-61. sz.
1967-5 • Törvényjavaslat a Munka Törvénykönyvéről
43 nyilvánulnak meg. Munkaviszony változtatás esetén az elbocsátás büntetéshez fűződőén megmarad az a következmény, hogy a mentesítés időpontjáig a dolgozó korábbi munkaviszonyai nem vehetők számításba. (Pl. a pótszabadság mértékének számításánál stb.) A fenti változtatásokkal kapcsolatban elsőrendű vállalati érdek, hogy a fegyelmezetlen dolgozók bizonyos előnyökben, kedvezményekben ne részesüljenek, így az ezeket korlátozó központi korlátozások feleslegesek. A javaslat lényegében a jelenlegi szabályokhoz hasonlóan rendezi a fegyelmi büntetés hatálya alóli mentesítés kérdését. 6. A javaslat fenntartja azt a mai helyzetet, amely szerint fegyelmi büntetés kiszabásának a fegyelmi eljárás keretében van csak helye. Ugyanakkor módot ad arra, hogy ha a tényállás tisztázott és nem kerül súlyos fegyelmi büntetés kiszabására sor, a fegyelmi eljárás mellőzhető legyen. 7. A javaslat nem tartalmazza a fegyelmi büntetés kiszabásának szabályait. Azonban ahhoz, hogy a kiszabott büntetés a kellő nevelő hatást elérje, szükséges, hogy a büntetés mértékének meghatározása előtt a fegyelmi jogkör gyakorlója az adott ügy összes lényeges körülményeit mérlegelje. A mérlegelés során elsősorban az adott kötelezettségszegésnek a vállalatnál jelentkező súlyát kell értékelni. Ugyanis, ha a kötelezettségszegés súlyos, az a vállalat dolgozói munkafegyelmére is jobban kihat és viszonylag enyhe büntetés kiszabása nem tartja vissza őket hasonló kötelezettségszegésektől. Az olyan súlyos kötelezettségszegéseken túlmenően, mint pl. a lopás, csalás, 4—5 napos igazolatlan mulasztás, egyes vállalatok jellegére tekintettel bizonyos kötelezettségszegések különösen súlyosnak minősülnek. így pl. egy autóbuszvezetőnél az igazolatlan mulasztás. Ugyanilyen jellegű a közforgalmi járműveknél a jegycsalás, taxivezetőnél, éttermi felszolgálónál a borravaló követelése. Igen lényeges körülmény a büntetés kiszabása előtt a dolgozó korábbi magatartásának vizsgálata is. A gyakran fegyelmezetlen dolgozónál a kisebb kötelezettségszegést is súlyosabban kell elbírálni, mert a magatartás arra utal, hogy enyhébb fegyelmi büntetés alkalmazása nem érte el a kellő nevelő hatást. Ezzel szemben a kiváló és tartósan jó munka, példamutató magatartás stb. általában a dolgozó javára szolgáló enyhítő körülmény, ha első ízben követ el kötelezettségszegést. Nagyobb mértékben kell ezt a magatartást a dolgozó javára értékelni, ha a felelősségrevonás gondatlan magatartásának következménye és kisebb mértékben akkor, ha szándékos kötelezettségszegést követett el, tehát a vétkessége súlyosabb. A dolgozó korábbi magatartásának értékelésénél az a célszerű, hogy az egész embert értékelje és ezen belül is elsősorban az utolsó egy-két évben tanúsított magatartás alapulvétele a helyes. A dolgozó személyi és családi körülményei akkor jöhetnek általában figyelembe, ha a többi dolgozóhoz viszonyítottan lényegesen kedvezőtlenebb helyzetben van és az eset súlyossága, valamint korábbi magatartása ezek tekintetbe vételét nem zárja ki. így pl. visszaesőén elkövetett lopásnál, a rövid időközönkénti igazolatlan mulasztásnál családi, személyi körülmények csak kivételesen jöhetnek számba. A felsoroltak csak azokat a lényeges tényezőket tartalmazzák, amelyeket rendszerint figyelembe kell venni ahhoz, hogy a helyes fegyelmi büntetés kiszabható legyen. Ezeken kívül felmerülhetnek olyan különleges körülmények, amelyek az adott ügy megítélésére lényegesen kihatnak. így pl. ha a dolgozó több órai túlmunka után okoz selejtet, ha a kötelezettségszegést követően a társadalom vagy vállalat érdekében áldozatosan helytáll.
