Országgyűlési irományok, 1967. I. kötet • 1-61. sz.

1967-5 • Törvényjavaslat a Munka Törvénykönyvéről

29 sértésével okozott kárért anyagi felelős­séggel tartozik. (2) Gondatlan károkozás esetén a kár­térítés a dolgozó havi átlagkeresetének tizenöt százalékát nem haladhatja meg. A Minisztertanács a károkozás, illetőleg a károkozó körülményeire, így különö­sen a vétkesség fokára, a károkozás jel­legére, gyakoriságára, a károkozás tár­sadalmi veszélyességére, valamint a dolgozó beosztására tekintettel a kár­térítés mértékét magasabb összegben is megállapíthat j a. (3) Szándékos károkozás esetén a dol­gozó a teljes kárt köteles megtéríteni. 58. §. (1) A dolgozó vétkességére te­kintet nélkül teljes anyagi felelősséggel tartozik a visszaszolgáltatási vagy el­számolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiányért, amelyeket állandóan őrizetében tart, kizárólagosan használ vagy kezel. Men­tesül a felelelősség alól, ha a hiányt el­háríthatatlan külső ok idézte elő. (2) A Minisztertanács a teljes felelős­séget — különösen több személy részére átadott dolgokban bekövetkezett hiány esetén — az átvett dolog kezelésének, megőrzésének különös körülményeire tekintettel korlátozhatja. 59. §. (1) Ha a kárt többen együttesen okozták, vétkességük, a megőrzésre át­adott dologban bekövetkezett hiány esetén pedig munkabérük arányában felelnek. (2) Amennyiben a kárt többen anyagi haszonszerzés céljából szándékosan okozták, egyetemleges marasztalásnak van helye. (3) Ugyancsak egyetemleges marasz­talásnak van helye, ha többek részére megőrzésre átadott dologban keletke­zett a hiány és ennek megtérülése egyéb­ként veszélybe kerülne vagy aránytalan késedelemmel járna. 60. §. Nem kell a dolgozónak meg­térítenie a kárnak, illetve a hiánynak azt a részét, amely a vállalat közre­hatása következtében állott elő. 61. §. (1) A dolgozóval szemben kár­térítés kiszabására a vállalat jogosult. Ennek során a kártérítést a jogszabály szerint kiszabható mértéknél alacso­nyabb összegben is megállapíthatja, illetőleg annak kiszabását mellőzheti is, ha az eset összes körülményei kellően indokolják és az a társadalmi tulajdon megóvására irányuló nevelés érdekeit nem sérti. (2) A kártérítést indokolt írásbeli ha­tározatban kell kiszabni, előtte a dolgo­zót — ha a tényállás kellően nem tisz­tázott — meg kell hallgatni. 62. §. (1) A vállalat a dolgozónak munkaviszony keretében okozott kárért vétkességére tekintet nélkül teljes mér­tékben felel. (2) Mentesül a vállalat a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt műkö­dési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult elháríthatat­lan magatartása okozta. Ennek hiányá­ban is mentesül a kár azon része alól, amelyet a dolgozó vétkes magatartása idézett elő. (3) A Minisztertanács a termelés és a munkavégzés különleges körülményei­re, illetőleg a kár jellegére tekintettel egyes esetekben a felelősség alapját, körét és mértékét korlátozhatja, illető­leg a vállalat felelősségét vétkességhez kötheti. V. RÉSZ Á munkaügyi viták eldöntése 63. §. (1) A dolgozó és a vállalat kö­zött a munkaviszonyból eredő jogokkal és kötelezettségekkel összefüggésben fel­merült vitában — ha a törvény vagy a Minisztertanács kivételt nem tesz — a vállalati, valamint a területi munka­ügyi döntőbizottság, illetőleg a bíróság jár el. (2) Első fokon a vállalati munkaügyi döntőbizottság jár el. (3) Másodfokon a területi munkaügyi döntőbizottság, illetve a Miniszterta­nács által meghatározott esetekben a járásbíróság jár el. (4) A munkaügyi döntőbizottság el-

Next

/
Thumbnails
Contents