Országgyűlési irományok, 1967. I. kötet • 1-61. sz.

1967-5 • Törvényjavaslat a Munka Törvénykönyvéről

28 előzetes orvosi vizsgálat eredményétől kell függővé tenni. A szükséghez képest gondoskodni kell a dolgozónak a munka­viszony fennállása alatti rendszeres or­vosi ellenőrzéséről is. 53. §. (1) A dolgozók egészségének és testi épségének védelmével összefüggő feladatok ellátását a vállalat rendszeres ellenőrzéssel és a szükséghez képest megfelelő szervezet fenntartásával is köteles biztosítani. (2) A vállalatnál bekövetkezett bal­esetek, továbbá az egészséges és bizton­ságos munkavégzésre vonatkozó sza­bályok egyéb megsértésének körülmé­nyeit minden esetben meg kell vizsgálni és intézkedni kell az azokat előidéző okok megszüntetéséről. 54. §. A dolgozók egészségének és testi épségének védelmével kapcsolatos feladatok összehangolására, illetőleg az erre vonatkozó szabályok megtartásá­nak ellenőrzésére jogosult szerveket és azok hatáskörét a Minisztertanács hatá­rozza meg. Ennek során egyes ellenőr­zésre jogosult szerveket intézkedési és pénzbírság kiszabási joggal is felruház­hat. IV. RÉSZ Fegyelmi felelősség 55. §. (1) A munkaviszonyával kap­csolatos kötelezettségét vétkesen meg­szegő dolgozóval szemben kiszabható fegyelmi büntetések: a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények és juttatások csökkentése, illetőleg meg­vonása, d) a személyi alapbér csökkentése, e) áthelyezés, /) elbocsátás. (2) Az (1) bekezdés c—e) pontjaiban foglalt büntetések közül esetenként együttesen többet is ki lehet szabni. Elbocsátás mellett pedig a c) pontban meghatározott büntetések közül akár egy, akár több alkalmazható. (3) Az (1) bekezdés c—f) pontjában említett büntetés végrehajtását legfel­jebb egy évre fel lehet függeszteni, ha attól kellő nevelő hatás várható. (4) A súlyos fegyelmi büntetéssel súj­tott dolgozó a büntetés jellegétől füg­gően egy—három évig annak hatálya alatt áll. A vállalat ez alól őt jó munká­ja alapján korábban mentesítheti. 56. §. (1) A fegyelmi büntetést a vál­lalat fegyelmi eljárás alapján indokolt írásbeli határozattal szabja ki. Az eljá­rás során biztosítani kell, hogy a dol­gozó védekezését előterjeszthesse, to­vábbá fel kell deríteni a dolgozó javára és terhére szolgáló körülményeket. A fegyelmi jogkör gyakorlójának a dol­gozót személyesen meg kell hallgatnia. (2) Az 55. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában, továbbá — a Miniszter­tanács által megállapított mértékig — a c) és d) pontjában megjelölt büntetés a kötelezettségszegés csekély voltára vagy az eset más körülményeire tekin­tettel indokolt írásbeli határozatban fegyelmi eljárás mellőzésével is ki­szabható, ha a tényállás egyébként tisztázott. Ilyen esetben a büntetést kiszabó határozatot a fegyelmi jogkör gyakorlójának vagy a dolgozó közvet­len felettesének kell a dolgozóval ismer­tetnie. (s) Nem lehet fegyelmi eljárást indí­tani vagy annak mellőzésével bünte­tést kiszabni, ha a kötelezettségszegés felfedezése óta három hónap, illetőleg elkövetése óta egy év már eltelt. Ha a kötelezettségszegés miatt büntető eljárás indult és az nem végződött fel­mentéssel, a háromhónapos határidő a jogerős határozat közlésétől, az egyéves határidő pedig az eljárás jogerős be­fejezésétől számít. Külföldön elkövetett kötelezettségszegés esetében ezeket a határidőket a dolgozó belföldre történt visszatérésétől kell számítani. Anyagi felelősség 57. §. (1) A dolgozó a munkaviszonyá­ból eredő kötelezettségének vétkes meg-

Next

/
Thumbnails
Contents