Országgyűlési irományok, 1967. I. kötet • 1-61. sz.

1967-15 • Törvényjavaslat a szabálysértésekről

252 meg elkövetési magatartásként. Ehhez képest a szabálysértést — a hatályos joggal ellentétben — nemcsak az követi el, aki a vele szemben már végrehajtott kitiltás ellenére az említett helyre (területre) visszatér, hanem az is, aki a kitiltást tartalmazó jogerős határozat ellenére a kérdéses helyen tartózkodik. Ebből következik, hogy amíg az elkövető e helyen tartózkodik, a szabálysértés elévülése nem kezdődik el. Hivatalos személy akadályozása 98. § A Javaslat a hivatalos személyek tevékenységének szándékos akadályozását — a jelenleg több helyen szereplő hasonló tényállások összefoglalásával — egyetlen általános tényállásba vonja. Ez a szabálysértés a hivatalos személy elleni erőszak bűntettéhez (Btk. 155. §) hasonló, amennyiben igen közel áll az említett bűncselekmény tipikus elkövetési fajtájához. A döntő különbség közöttük az, hogy bűntett akkor valósul meg, ha az akadályozás eszköze erőszak vagy fenyegetés; a szabálysértés létrejöttéhez erre nincs szükség; elegendő az akadályozás szándékossága. Ez azonban elengedhetetlen, a gondatlan akadályozás ugyanis nem valósít meg szabálysértést sem. Az akadályozásnak hivatalos vagy annak tekintendő személy ellen kell irányulnia. A hivatalos személy fogalmát a Btk. 114. §-a határozza meg. Hivatalos személynek pedig az tekintendő, aki a hivatalos személynek kijáró fokozott büntetőjogi védelmében részesül. Ilyenek a Btk. 156. §-ában és a Btké. 38. §-ában felsorolt személyek. Rendzavarás 99. § Ezt a közrend elleni szabálysértést többnyire rendezvények vagy egyéb csoportosulások alkalmával követik el. A tényállás azonban nem tartalmaz semmiféle ilyen irányú megszorítást. Ehhez képest rendzavarást — a hatályos szabályozástól (1879: XL tv. 42. §) eltérőleg — nemcsak nyilvános helyen, hanem másutt is el lehet követni. A véghezviteli magatartás: engedetlenség a hatóság vagy a hivatalos személy felhívásával szemben. Ez a felhívás gyakran abban áll, hogy a csoportosulás színhelyét el kell hagyni. Aki pl. a felhívásnak nem tesz eleget, elköveti a kérdéses szabálysértést anélkül, hogy ezen felül bármilyen tevőleges magatartást tanúsítana. Hatóság vagy hivatalos személy megsértése 100. § A Javaslat a 100. §-ban a Btk. 158. §-a szerinti cselekmény enyhébb változatát nyilvánítja szabálysértéssé. Az eddig bűntettnek minősülő magatartások közül kiemeli azt az — egyébként elég gyakori — esetet, mikor a hatóság vagy a hivatalos személy megsértése nem tényállítással, hanem becsületsértő kifejezés használatával történik. De ilyenkor sem minősíthető a cselekmény mindig szabálysértésnek. Ennek az a további feltétele, hogy az kisebb jelentőségű legyen. A szabálysértés — az azonos nevű bűntetthez hasonlóan — csak meghatározott szerv feljelentése alapján üldözhető. Ezt a szervet a (2) bek. állapítja meg.