Országgyűlési irományok, 1967. I. kötet • 1-61. sz.

1967-15 • Törvényjavaslat a szabálysértésekről

253 Kényszerelvonó-kezelés alóli kibúvás 101. § A Javaslat a Btk. 47. §-ával azonos tartalommal szabálysértéssé nyilvánítja a kényszerelvonó-kezelés alóli kibúvást. Ezt a szabálysértést az követi el, aki — szán­dékos magatartással — meggátolja, hogy a vele szemben kötelezően elrendelt el­vonó-kezelést annak rendje és módja szerint végrehajtsák. Kötelező elvonó-kezelést rendelhet el a bíróság a Btk. 62. §-a alapján, valamint a tanács egészségügyi szakigazgatási szerve az 1966. évi 27. sz. tvr. alapján. E két­féle elvonó-kezelésre vonatkozó végrehajtási szabályokat a Btké. 22—25. §-ai, vala­mint az 1/1966. (VI. 3.), illetőleg a 6/1966. (X. 4.) Eü M számú rendelet tartal­mazza. Időleges munkakötelezettség megszegése 102. § Elemi csapás, valamint az ország érdekét fenyegető egyéb veszély elhárítása érdekében — az 1967. évi 29. számú törvényerejű rendelet szerint — el lehet ren­delni az állampolgárok időleges munkakötelezettségét. Aki e kötelezettségének akár szándékosan, akár gondatlanul nem tesz eleget, sérti a közrendet. Ezért a kér­déses mulasztást — a hatályos joggal egyezően — szabálysértéssé nyilvánítja a Javaslat. Az említett törvényerejű rendelet 1. §-ának (2) bekezdése felsorolja azokat a személyeket, akik mentesek az időleges munkakötelezettség teljesítése alól. Ők tehát nem lehetnek elkövetői — ha csak nem felbujtói minőségben — ennek a szabály­sértésnek. Egyesülési joggal visszaélés 103. § Aki hatóságilag nem engedélyezett valamilyen egyesület vezetésében vagy szervezésében vesz részt, bűntettet követel (Btk. 207. §). Ennél kisebb veszélyes­ségű, de mégis büntetést érdemlő cselekményt követ el, aki csupán részt vesz (eset­leg csak tagként) ilyen egyesület vagy szervezet tevékenységében. Ezt az utóbbi magatartást nyilvánítja szabálysértéssé — hasonlóan a jelenlegi helyzethez — a Javaslat. Az egyesület fogalmát az egyesületekről szóló 1955. évi 18. sz. tvr. közvetlenül nem határozza ugyan meg, azonban 1. §-ának (2) bekezdése és 15. §-a alapján meg­állapítható, hogy egyesület — a kifejezetten annak nevezett egyesüléseken kívül — pl. a szövetség, a társaság, a társulat. A szervezetre pedig azért történik külön uta­lás, hogy a tényállás átfogja azokat az eseteket is, amelyeket nem lehetne az előbbi felsorolás alá vonni. A hatóság tudomásul vételének formája ez idő szerint a nyilvántartásba vétel. A nyilvántartásba vétel megtagadása jelenti azt, hogy az egyesület vagy szervezet működését az erre illetékes hatóság nem veszi tudomásul.

Next

/
Thumbnails
Contents